A magyar, a cseh és a lengyel reklámpiac már felfutott, Szlovákia, Horvátország, valamint Szlovénia szintén túl van a „robbanáson”, Bulgária, Románia, Ukrajna és Szerbia most ért a dinamikus növekedés fázisába – vázolja a régió reklámpiaci helyzetét Jobbágy Tamás, a MEC MediaLab kutatási vezetője.
A World Association of Newspapers információi szerint 2006 és 2009 közt Szerbia 308 százalékkal növekedhet a reklámpiacon, ezzel nemcsak Európában dönt rekordot, hanem világszinten is. A jugoszláv utódállamban tavaly 140-150 millió euróra rúgott a reklámköltés, ennek körülbelül 60 százaléka, azaz 85-90 millió euró került a tévékhez.
Harmados ráadás
A régió reklámpiaci lehetőségeit jól mutatja, hogy Románia a tizedik helyre került a világ tíz leggyorsabban növekvő reklámpiacának tavalyi listáján, amelyet a ZenithOptimedia állított össze.
A MediaLab becslései alapján az ottani médiapiacon az idén 32 százalékos bővülés várható. A prognózis reálisnak tűnik, már csak azért is, mert keleti szomszédunk 2007-ben is hasonló mértékű fejlődést realizált: az Initiative Media által közzétett Media Fact Book elnevezésű jelentés szerint a román reklámpiac tavaly körülbelül harmadával nőtt, s a reklámköltések összege nettó 500 millió euró körül mozgott. A számok önmagukért beszélnek, egy 21 milliós ország esetén azonban még így is meglehetősen kis summáról van szó, elég csak Magyarország nettó 770 millió eurós piacához viszonyítani a számokat. Egyes szakemberek szerint viszont közel sem ilyen nagy a szakadék a két ország reklámpiaca között. „A román reklámköltések összege az idén megközelíti a hazai számokat” – vélekedik Jobbágy Tamás.
Mint Európa keleti országaiban általában, Romániában is a tévé a húzómédium, a reklámköltéseknek körülbelül 65 százalékával rendelkezik. A nyomtatott sajtó a pénzek 17 százalékából részesedik, így a két médiatípus a reklámtorta több mint négyötöde fölött rendelkezik. Magyarországhoz hasonlóan a közterület itt is 10,5 százalékos részesedést tudhat magáénak, s szakértők szerint ez az arány tovább nő. Ez részben egy viszonylag új eszköznek, a nagyvárosok útkereszteződéseiben elhelyezett digitális plakátoknak lesz köszönhető. A rádiók 2007-ben jobban muzsikáltak, mint egy évvel korábban, 31 százalékos bevételnövekedés után 6,3 százalékos szeletet hasítottak ki maguknak. A leglátványosabban, 50 százalékkal az internet nőtt tavaly, bár még így sem éri el a két százalékot.
Tévéuralom
Bulgáriában még erőteljesebb a tévéuralom, mint Romániában. A Grey Bulgaria első féléves adatai szerint a hirdetők kedvenc médiuma a reklámköltések nem kevesebb, mint 75 százalékát tudhatja magáénak, ennek oroszlánrészén öt tévécsatorna osztozik. Viszonylag nagy játékosnak számít még a reklámpénzek csaknem 20 százalékát megszerző nyomtatott sajtó. E két szegmens szinte teljes mértékben kisajátítja a hirdetők pénzét, a fennmaradó öt százalékból alig több mint kettő jut a rádiónak és három a közterületnek. A MediaLab becslései alapján a bolgár reklámpiac tavalyi, 25 százalékos növekedése nyomán megközelítette a nettó 300 millió eurós határt, az idén pedig további 15 százalékos ugrás várható. Némileg optimistább a Grey Bulgaria, amely az idei évre is 25 százalékos emelkedést vetít előre.
Széles közterület
Ukrajna reklámpiaca tavaly történelmet írt. A narancsos forradalom után három évvel, ahogy a gazdaság kezdett egyenesbe jönni, a médiapiac is igencsak magára talált, s 73 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi teljesítményét. A reklámköltések valamivel meghaladták a nettó 660 millió eurót. A tavalyi rekordnövekedés után a szakemberek 2008-ra jóval enyhébb bővülést jósolnak, a MediaLab 22, a Grey ügynökség ukrán részlege pedig 26 százalékos erősödést prognosztizál. Akár így, akár úgy számolunk, a végösszeg meghaladja majd a 800 millió eurót.
Ha az ország 46 milliós lakosságszámához viszonyítjuk az említett összeget, akkor nem beszélhetünk jelentős méretű piacról, ha viszont azt nézzük, hogy két évvel ezelőtt 380 milliós volt az ukrán reklámpiac, mindjárt hatalmasnak tűnik a változás. A Grey Ucraina becslései szerint a reklámköltések fele a tévékhez folyik be 2008-ban, a nyomtatott sajtót pedig várhatóan a reklámtorta negyede illeti majd meg. Ami meglepő – és ami Ukrajnát mind a környező, mind a nyugati országok reklámpiacaitól élesen megkülönbözteti – az a közterület szokatlanul nagy szerepe: az idén a várakozások szerint 160 millió eurót hagynak a hirdetők a különféle outdoor cégeknél. Ez a reklámköltések 20 százalékát teszi ki, s nem volt ez másképp tavaly sem. Nagyságrendekkel lemarad a rádió (három százalék), majd az internet és a mozi következik két, illetve egy százalékkal.
