Télvíz idején megtelnek a háziorvosi rendelők várótermei. Prüszkölő, köhögő, lázas emberek keresik fel a doktort, a szakembert – segítséget, gyógyulást, enyhülést remélve. A hideg idő és a nagy hőmérsékleti ingadozások alatt megszaporodó nátha és megfázás egyre gyakoribb vendég a háznál. Azt gondoljuk, hogy hívatlan vendég, pedig arról, hogy meglep minket, egyedül mi magunk tehetünk. Magunk küldjük a meghívót helytelen életmódunkkal és tudatlanságunkkal!
Sajnos a gyógyulás terén már nem vagyunk ilyen önállóak. Gondolkodás nélkül kapkodjuk az azonnali és hathatós gyógyulást ígérő mesterséges szereket. Azt hisszük fel kell vennünk a harcot a Betegség ellen, és a porok meg pirulák majd legyőzik bennünk az ádáz „ellenséget”.
Valójában nem a betegséggel, hanem a Beteg Emberrel kellene törődnünk. A beteg ember megbillent testi-lelki-szellemi egyensúlyát kellene helyreállítanunk. Segítsünk a gyengeség, a rosszullét valódi okainak feltárásában! A tüneti kezelés, a panaszok mélybe, felszín alá történő visszanyomása és folyamatos kozmetikázása, elkendőzése helyett, segítsünk azok felszínre hozásában, kitisztításában!
Tévhit, hogy az egészség az, amikor nem vagyunk betegek
A tünetek fontos jelzések, amelyek a probléma gyökeréhez vezetnek el bennünket. Megpróbálhatjuk elfojtani és eltüntetni őket – ideig-óráig ez sikerülhet is – ha azonban az okokat nem szüntetjük meg, azok visszatérnek, sokszor a korábbinál is erőteljesebben, esetleg új formában, újabb fájdalmas pontokon.
Nem vagyunk tisztában alapvető természeti törvényekkel, hiszen nem figyelünk saját érzékeny „készülékünk” – csodálatos testünk apró rezdüléseire. Az orvostudomány is az anyag határain belül keresi az emberi Egész-séget, és elveszíti a szellemi-lelki tartományokat. Megbetegszünk, mert az „egészség” elválik a teljességtől. Önvizsgálat és belső háztartásunk rendben tartása, belső egyensúlyunk keresése helyett, csak rohanunk és pusztítjuk magunkat.
Azt hisszük, egészség az, hogy éppen nem vagyunk betegek, míg be nem következik a baj – akkor aztán egyenesen az orvos-sághoz szaladunk. Kívülről várunk segítséget – lehetőleg azonnal – és nem csinálunk lelkiismereti kérdést nyavalyánkból. Pedig valójában minden betegségnek lelki háttere van, és minden esetben az öngyógyításra kellene helyeznünk a hangsúlyt!
A salakanyagokat ki kell pucolni, és évtizedes rossz szokásainktól meg kell válni! A természetgyógyászat – mirigyeink, idegrendszerünk, testnedveink tisztításával és megmozgatásával – ebben segíti szervezetünk védekező rendszerét. Természetesen mindenkinek a saját lábán kell megállnia, és a gyógyulás útján azokkal elindulnia…a teljesség felé.
Mielőtt megvizsgálnánk, hogy miképpen betegítjük meg magunkat, és milyen természetes módszerekkel erősíthetjük, aktivizálhatjuk immunrendszerünket, nem árt, ha tisztázunk egy-két alapismeretet.
Megszabadulni a salakanyagtól – gyakran rosszulléttel
A hosszú évek során felhalmozott méreganyagoktól nem lehet egy-két nap alatt megszabadulni. A szintetikus szerek reklámokból ránk zúduló özöne csak látszateredményhez vezethet, sőt mellékhatásai tovább roncsolhatják amúgy is legyengült szervezetünket. (Az antibiotikumnak csak valóban súlyos helyzetekben van létjogosultsága, akkor viszont életmentő lehet!)
Ha valaki hozzálát a nagytakarításhoz, azt mindig körültekintően, és a fokozatosság elvét betartva tegye. Akarjunk meggyógyulni, de ne azonnal! A tisztulás során – eddigi életmódunk függvényében – rengeteg régi piszok és toxikus hatású anyag fog felszabadulni, amik bizony kellemetlenségeket és rosszullétet okozhatnak. Ne ijedjünk meg ezektől! A megpróbáltatást – amely régi bűneink büntetése – próbáljuk meg derűsen fogadni, és hálásak lenni azért, hogy megszabadulunk a kellemetlen „lakótársaktól”.
(Általánosan elterjedt „gyógyszer” például a lázcsillapító. A szervezet azért emeli testhőmérsékletünket, hogy a felelőtlenségünk következtében elszaporodott kórokozókat így semmisítse meg. Mi meg ahelyett, hogy segítenénk neki (forró fürdővel, izzasztással, gyógynövényekkel stb.), még tovább terheljük – zsíros ételekkel, rossz levegővel, és ki tudja (?) miféle kemikáliával. Gondoljuk végig: jó ez valakinek a gyógyszer gyártóján kívül?)
Tiszta víz, friss levegő és a Nap fénye
Az embert éltető három legfontosabb táplálék szervetlen: a tiszta víz, a friss levegő és a Nap fénye. Törekedjünk ezek megóvására és magunkba gyűjtésére. Néha egy szellőztetés, egy napfürdő, vagy egy pohár tiszta forrásból merített víz nagyobb „csodát” tehet, mint az esetleg méregdrágán beszerzett, szintetikus orvosi drog. Gyógyulásunkhoz először hívjuk segítségül a gyümölcsöket, a füveket és a virágokat; a harmatot, az ízeket, a színeket, az illatokat és a képeket. Álljunk a saját lábunkra, ne sodródjunk a kórházi ágyak és orvosságok bűvkörébe! Mozogjunk rendszeresen, ne várjuk meg, hogy izmaink elernyedjenek, hátunk meghajoljon, és megszűnjön lépteink ruganyossága.