Ha cégünk életét, saját üzleti szemléletünket megfelelően alakítottuk, az átszervezés, a működés, a jól irányzott motiváció és a jól szervezett ötletkezelés piaci előnyhöz segít (lásd az Üzlet & Siker tavalyi lapszámait). Magyarországon sem azzal van gond, hogy kevés ötletgazdag ember született volna az elmúlt években, hanem azzal, hogy ötleteinket nem tudjuk, nem akarjuk, vagy éppen nem merjük végigvinni a megvalósulásig.
Ötletei mindenkinek lehetnek, de a legnagyobb ötlet is haszontalan mindaddig, amíg valaki fel nem használja, meg nem valósítja. „Bűn veszni hagyni a nagy ötleteket még ha nem járunk is sikerrel; nem akarok úgy meghalni, hogy még csak meg sem próbáltam valamit” – mondja Dankó József a „webkettes” szolgáltatásokkal foglalkozó Infogo Kft. projektmenedzsere.
Persze, hogy mindannyian éreztük már azt az eufórikus érzést, melyet egy-egy korszakalkotó ötletünk megvilágosodott pillanata okozott, rögtön lázas tevékenységbe fordítva az unalmas hétköznapokat, elveszettnek hitt ügyeket. Ezek a pillanatok egészen addig tartanak, amíg el nem érkezik az első akadály…
Tapasztalt vállalkozó három-négy ilyen eset után taktikát változtat. Ahelyett, hogy elfelejtené ötleteit, megfontolt lesz, és a nagy lángot – mint bölcsek a szerelmet – csendes, ám annál forróbb meleggé alakítja. Ez nem áll másból, mint a sajtcetlire hirtelen felírt nagyszerű ötletek életképességének megvalósítás előtti ellenőrzéséből. Már csak azért is, mert általában a nagyszabású ötletek alig 1-2 százaléka működőképes mindenféle előzetes terv nélkül.
A legolcsóbb és a legegyszerűbb módszer, hogy ötletünk rövid tömör és leírt megfogalmazása után írásban válaszolunk a következő kérdésekre (fontos az írás!):
Mi az ötlet? – Mindig egyszerűen megfogalmazható egyedi dolognak kell lennie.
Kié az ötlet? – Biztosan mi találtuk fel a spanyolviaszt?
Kinek kell az ötletünk? – A célcsoport meghatározása.
Hol alkalmazható, vezethető be? – A földrajzi és a piaci hely meghatározása.
Hogyan? – A megvalósítás előzetesen elképzelt módszerei.
Mikor? – Az időzítés. A megvalósítás szakaszai.
Mi az újdonság, mi a vevő haszna? – Az ötlet lényege. A versenyelőny.
Kivel történik a megvalósítás? – Önállóan, vállalkozásokkal együttműködve, konzorciumban, külső befektető bevonásával?
Körülbelül mennyiért? – Csak azért, hogy megfelelően lássuk a lehetőségeinket.
Ötletbarát ötletek
– Tudatosan alakítsuk ki a légkört, mely megteremti a vezető és beosztott közötti bizalmat, inspirálva az „alulról” jövő ötleteket!
– Járjunk nyitott szemmel a világban; cégünknél kiemelten figyeljünk azokra, akik ötleteikkel bombáznak bennünket!
– Az ötletelés hasznosságát hirdetve kerüljük az ötletgyilkos viselkedési formákat, ehelyett inkább alakítsuk ki a hasznos ötletek jutalmazásának formáját!
– Soha ne vessünk el azonnal ötletet, soha ne tiporjuk el az ötletadót!
– Maradjunk mindig objektívek! A saját ötlet nem egészen olyan, mint egy gyerek.
– Az kevés, ha ötletünket csak támogatjuk, vagy finanszírozzuk. Tervezni is kell.
Akkor és csakis akkor mondhatjuk, hogy az ötlet valóban megszületett, ha ezekre a kérdésekre megnyugtató válaszokat tudunk adni. Ez azonban még korántsem garancia a sikeres megvalósulásra! „A legtöbb esetben azt tapasztaltuk, hogy kell egy jó és felkészült csapat, infrastruktúra, pénz és idő, valamint egy megbízható partneri hálózat a szakembert kívánó feladatok megvalósítására – erősíti meg Dankó József. – Fontos a jó időzítés, ennek hiányában a szerencse. Fel kell készülni arra is, hogy a világ gátolni fog sok mindenben, és mindenki az ellenkezőjét fogja cselekedni annak, mint amit korábban mondott. A stratégiát ennek megfelelően úgy kell felépíteni, hogy a partnerek még a szerződést sem tartják be, a hivatalok packáznak, és ónos eső miatt nem lehet közlekedni, továbbá leszakad a felsővezeték.”
A megvalósítás legfontosabb lépései:
– Ötletek gyűjtése, felfedezése, kipattanása.
– A lehetőségek elképzelése. Az ötlet végiggondolása – a megszületés.
– Információk gyűjtése. Ekkor elsődleges célunk ismereteket szerezni a fogyasztókról, felhasználókról, versenytársakról, gazdasági és pénzügyi lehetőségekről. Nem mindenhatók, de hasznosak az alapos tervek és kutatások.
– A megszerzett információk ellenőrzése. Például: termék esetén hasznos a prototípus tesztelése, szolgáltatásnál a konkurencia hasonló szolgáltatásainak próbája, vevői elégedettségének megismerése. Alapmódszer az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltérképezése (SWOT).
– Célmeghatározás – hova is akarunk eljutni. Fő cél és kisebb részcélok, ütemezés.
– Saját lehetőségeink feltérképezése. A leendő termék vagy szolgáltatás jellemzői a fogyasztói haszon oldaláról saját vállalkozásunk sajátosságait figyelembe véve. Vannak-e olyanok, akik érdekeltek a sikerünkben? Tudunk-e a fogyasztó számára értéket adni? Mi kell a projekt kivitelezéséhez? Mi van meg ebből, mit kell beszerezni? Kié a megvalósítás felelőssége?
– Az ötlet életképességének ismételt ellenőrzése. (Adódhat úgy, hogy az ötlet ebben a fázisban már nem marad életképes. Két lehetőség van: módosítjuk és átdolgozzuk, vagy elvetjük.)
– Időterv. (Aggodalomra adhat okot, ha túl sok idő telik el az ötlet és a megvalósítás között.)
– A gyártás, a megvalósítás tervezése.
– Költségvetés és árak tervezése. A termék vagy szolgáltatás árazása. Hogyan történik a finanszírozás?
– Az ötlet kivitelezhetőségének ellenőrzése. Hol számíthatunk ellenállásra?
– Jogviszonyok, szükséges hatósági engedélyek rendezése.
– Megvalósítás, gyártás.
– Stratégiaalkotás. Értékesítés, kommunikáció, marketing.
– Indulás előtt ellenőrzés és a lezárás meghatározása. Hogyan lesznek mérhető és értékelhető információink a kezdésről?
Ha mindezek a lépések megfelelően haladnak, azt vesszük észre, hogy már régen nem csak egy jó ötletünk, hanem divatos szóval élve egész kis projektünk van, ami sikert eredményezhet vállalkozásunk számára. Az igazán komoly vállalkozók ötletekről beszélgetnek, az átlagosak eseményekről, és sokan, átlagon aluliként, irigykedve csak mások vállalkozását tudják leszólni. Ne legyünk ilyenek!
