Csütörtöktől a mozikban: Az eltakarítónő

A filmbeli messze földi brit falu – Little Wallop, lakják cirka nyolcvanan – annyira az isten háta mögött van, hogy a helyi társasági élet legnagyobb és legmozgalmasabb „rendezvénye” a „virágrendező bizottság” teázós-kötögetős összejövetele. Egy metropolislakó ifjú „mozgalmár” (rendezvényekre járó) szerint minden bizonnyal ez a totális halál, harminc fölött azonban vágyott telephely, úgyis, mint a béke szigete. A falucska hitéletét gondosan óvó és élete prédikációjára készülő lelkész, Goodfellow tiszteletes (Rowan „Most Nem Mr. Bean” Atkinson) az utóbbi időkben, gyaníthatóan években, hanyagolja a családját, felesége, Gloria (Kristin Scott Thomas) a teniszoktatója, a ráncosodó amerikai szépfiú, Lance (Patrick Swayze) karjaiban és verdájában keres vigaszt, a szexualitását frissen felfedező (nimfomán) lánya úgy váltogatja a fiúit, mint az alsóneműit, a fia pedig védekezésre képtelen céltáblája az otromba osztálytársak ütlegeinek.

Sajátos rendrakás

A teljes széthullás előtt álló família mindennapjaiba toppan be az új házvezetőnő, Grace (Maggie Smith), aki szépen takarít, jól főz, és remekül, bár tagadhatatlanul sajátosan (szénlapáttal, vasalóval, serpenyővel) oldja meg a problémákat – ha tetszettek látni a Titkos gyilkos mamát, sejtik, mire gondolok –, mintegy kitakarítja az áporodott család életét. A film utolsó harmadában jön egy – kiszámítható (de, vélhetően, ez volt az alkotók szándéka) – fordulat, ami szépen illeszkedik ebbe a fekete humorú vígjátékba.

Atkinson több mint szimpla idióta

Niall Johnson rendező (korábbi, hazánkban be nem mutatott munkái: The Ghost of Greville Lodge, 2000, The Big Swap, 1998) a szatíra hangulatára helyezte a hangsúlyt, jók a viccek, kicsit lassúdad a tempó. Igaz, ebben a miliőben nem pörkölődik meg az ember homloka a pergő események lázától. A főszereplők mellett – lám, újabb bizonyíték, hogy Rowan Atkinson több mint egy szimpla idióta, Kristin Scott Thomas számára nyilvánvalóan (és láthatóan) jutalomjáték volt a figurája, Maggie Smith pedig kabátujjából „kiráz” egy ilyen szerepet – elsősorban Patrick Swayze-t illeti dicséret. A már-már elfeledett amerikai színész élete egyik legjobb alakítását nyújtja, s bár szaporodnak a szarkalábai, azért még mindig dögös a gatyója.