Wayne Rooney, a britek buldózer alkatú fiatal csatára csak a legutóbbi Ecuador elleni nyolcaddöntőben szerepelhetett újra a kezdőcsapatban az április 29-ei sérülése óta. Így is csoda, hogy a lábközépcsont törésből felépült játékos már mind a 90 percet végig tudta játszani.
Azon a két hónappal ezelőtti napon Rooney klubja, a Manchester United Londonban legnagyobb riválisával vívott derbit: egy óvatlan pillanatban Paulo Ferreira, a Chelsea portugál védője olyan szerencsétlenül csúszott be, hogy komoly sérülést okozott a 20 éves játékosnak.
„Jobb ezt az esetet elfelejteni, én ezt teszem, tovább kell nézni. Biztos, hogy nem fog a fejemben járni az, hogy milyen jó lenne most revansot venni ellenük” – mondta Rooney, a negyeddöntőre készülő angolok csatára, akiben különös emlékeket hagyhatott az is, hogy a 2004-es Európa-bajnokságon szintén a portugál válogatott elleni mérkőzésen sérült meg – ez később sorsdöntőnek bizonyult.
Akkor szintén a legjobb négy közé jutás volt a tét, és az angolok úgy maradtak alul a portugálok ellen, hogy Rooney az első félidő közepén rosszul lépett, és le kellett cserélni. Már csak a szállodai szobájában láthatta, ahogy csapata 2-2-es döntetlen után végül 11-esekkel maradt alul a házigazdákkal szemben.
„Már nagyon várom a találkozót, és noha semmilyen visszavágási kényszer nincs bennem, azért nagyon jó lenne legyőzni őket” – mondta a csatár, aki két hónappal ezelőtti sérülése pillanatában először nem arra gondolt, hogy mi lesz vele a közelgő világbajnokságon, hanem arra, hogy abban a pillanatban dőlt el, hogy csapata elvesztette a harcot a bajnoki címért való küzdelemben.
Teljes erõbedobás az edzésen (AP)
„El sem tudom mondani mennyire fájt akkor minden. Legalább annyira borzasztó volt az érzés, mintha az tudatosodott volna bennem: oda a vb-szereplésem.” – mondta a játékos, aki felidézte, hogy a sérülése után mindössze egy napja volt, amit teljes bizonytalanságban töltött. „A doktorok azt mondták, hogy a vb-re rendbe jöhet a sérülésem, úgyhogy sokat nem volt időm bánkódni. Inkább a rehabilitációra és a különedzésbe öltem bele minden energiámat. Soha egyetlen pillanatra sem engedtem a negatív gondolatoknak. Végig hittem abban, hogy időben meggyógyulok”.
Rooney hivatalos orvosi játékengedélye 15 nappal ezelőtt érkezett meg, amikor – már javában dúlt a focivébé – a csatár egy napra visszautazott Angliába, hogy egy külön specialistákból álló csapat is megvizsgálja. A több órás konzílium eredményeként még aznap este visszatérhetett társaihoz a zöld jelzést kapott csatár.
Mindeddig két meccsen vett részt a 20 éves őstehetség, aki pillanatnyilag Anglia elsőszámú reménysége a portugálok ellen. Gólt eddig még nem sikerült lőnie, de már önmagában csoda, hogy magabiztosan mozgott, és mindezt fájdalom nélkül tette. „Az orvosok megnyugtattak, hogy kaphatok rúgást a lábamra, de nem kell aggódnom, mert teljesen meggyógyultam, nem lesz probléma. Ez persze folyamatosan elég nagy nyomást jelent nekem. Kaptam már most is egy-két rúgást, megpróbálom nyugodtan kezelni a helyzetet. Biztos, hogy szombaton is lesznek hasonló esetek.”
Lassan a jókedv is a régi – kacaj Terryvel (Reuters)
Arról, hogy a szövetségi kapitány egyedüli csatárként, vagy valakivel ékpárt alkotva játszatja, Rooney úgy vélekedett, hogy „azt fogom tenni, amit mond a mester, ha egyedül, hát úgy, ha valakivel kettesben, akkor meg amúgy próbálunk hajtani a gólokért”. „Ha a középpályások sokat zárkóznak fel a támadáshoz, akkor semmi gond, ha nem kapok tőlük elég támogatást, akkor persze sokkal nehezebb a dolgom” – tette hozzá.
„Úgy érzem, napról-napra labda-biztosabb vagyok. Edzésről-edzésre jobb erőben vagyok, remélhetőleg a meccs napjára már visszatérhet a legjobb formám is” – mondta Rooney, aki csapata eddigi teljesítményéről elismerte, hogy nem volt túlságosan közönségkápráztató, de ígéri, sokkal jobban is tudnak játszani és ezt előbb utóbb be is fogják bizonyítani. „Természetesen a magam részéről már nagyon vágyom arra, hogy gólt szerezzek. A lehető leghamarabb.” – nyilatkozta a csatár.
