A környezetvédelmi felügyelőségeknél és nemzeti parkoknál összesen 248 főt terveznek elküldeni, ami több mint 10 százalékos létszámcsökkentést jelent – írják. Ezzel szemben az Európai Unió a csatlakozás előtt készült országjelentésében megállapította, hogy ezen hatóságoknál több mint ezer új dolgozó felvételére lenne szükség ahhoz, hogy megfeleljünk az EU követelményeinek.
Jelenleg a környezet- és természetvédelmi felügyelőségeken egy-egy ügy elintézésére átlagosan kevesebb mint fél óra jut. Ebbe a helyszíni szemle általában nem fér bele, a hivatalban dolgozók többnyire a benyújtott papírok alapján döntenek. Az ügyek elhúzódása és a jogbizonytalanság komoly gazdasági károkat is okoz: a nyugati országokban a vállalkozások nem követhetnek el olyan visszaéléseket, amelyekre Magyarországon a hatóságok gyengesége miatt van lehetőség. Mindez komoly gazdasági hátrányt jelent a tisztességes befektetők, vállalkozók számára, akik emiatt elkerülhetik az országunkat – fogalmaznak.
Az ellenőrzéssel kapcsolatos súlyos hiányosságok a magyar vállalkozók jelentős részét is aggasztja, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2005-ben közzétett „Javaslatok – 25 pont a 100 lépéshez” című anyagának több pontjában is sürgeti az ellenőrzések fokozását és minőségének javítását. A környezeti biztonságért, a környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartatásáért felelős szervek gyengesége a fejlődésben elmaradt országok jellemzője.
Ezzel szemben a világ legversenyképesebb országaiban a legszigorúbbak a környezetvédelmi előírások, és az ellenőrzés feltételei olyanok, hogy azokat be is tudják tartatni. Tisztelettel kérjük Önt, hogy ne Etiópiát, hanem Svédországot tekintse követendő példának – zárul a levél.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
