A üvegházhatást okozó gázok gyorsítják a globális klímaváltozás folyamatát, ennek hatására enyhülés köszöntött olyan tőzegmocsarak és tajgai területekre, amelyek eddig a permanens fagy állapotában működő ökoszisztémával rendelkeztek. Eddig ezek a fagyott altalaj által szigetelt rendszerek nem befolyásolták a légköri gázok összetételét, most azonban komoly problémát okzhatnak.
Ha az állandóan fagyos felszín elkezd olvadni, és üvegházhatású gázok szabadulnak fel, drámaian megemelkedhet a már eddig is nagyarányú, 730 milliárd tonnányi, légkörben levő gáz, közölték a kutatók a Science című tudományos lapban. Az érintett terület óriási – 400.000 négyzetmérföld.
„Olyan, mintha ennivalót vennél ki a hűtődből – hagyd a konyhapultodon néhány napra, és romlásnak indul”, mondta a Floridai Egyetem botanikai professzora, Thed Schuur, szemléltetve a folyamatot, mely során a talajban lebomló állati és növényi anyagok a baktériumok átalakító tevékenysége során részben széndioxiddá, metánná és egyéb üvegházhatású gázokká alakulnak.
A kutatócsapat rámutatott arra, hogy a korábbi, globális felmelegedéssel foglalkozó tanulmányok nem vették számításba a szibériai és alaszkai, örök jégbe fagyott széntartalékokat.
A tudósok leginkább a terület méretén voltak meglepve – egy kétharmadnyi Alaszka méretű, 25 m mély terület, mely 500 milliárd tonna szenet rejt magában. ”Olyan, mintha egy új kontinenst találnánk a föld alatt”, állapította meg Sergey Zimov, a tanulmány egyik szerzője. Elmondta, hogy a hatalmas, nagy széntartalmú területeket a szél által odahordott löszréteg fedte be, mely 10. 000 évvel ezelőtt megfagyott.
A korábbi feltételezésekkel ellentétben, melyek szerint az állandóan fagyos területek olyan sivárak és terméketlenek voltak, mint a sarki területek, a kutatócsoport a mintákból megállapította, hogy 10-30-szor több szén van azokban a talajokban. Schuur elmondása szerint a korábbi tanulmányok csak 1 m mély talajmintákat elemeztek. A tudósok jelenleg azt mérik fel, milyen gyorsan olvadnak ezek a területek. Egy 2005-ös tanulmány szerint mintegy 3 m vastag fagyos talaj fog felolvadni a 21. században, mely több milliárd tonnányi gáz felszabadulását jelentheti, hacsak nem lassítjuk, vagy állítjuk le a folyamatot. A szerzők bíznak benne, hogy az eredményeik az autókból és egyéb forrásokból származó üvegházhatású gázok gyorsabb visszaszorítására ösztönzik az embereket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
