Élet-Stílus

A Kádár-rendszer titkolta a világhírű zenekart

Az 1956 végén Bécsben magyar menekültekből alakult, néhány év alatt világhírűvé vált Philharmonia Hungarica a nyugati világban a magyar forradalom egyedülálló képviselője volt. Filmesek dolgozzák fel az itthon máig ismeretelen zenekar történetét.

Somogyvári Rudolf és Szőke Cecília készülő dokumentumfilmje egy nemhogy ismeretlen, hanem itthon sokáig tudatosan „elhallgatott„ zenekar pályáját követi végig. A Magyar Történelmi Filmalapítvány támogatásával készülő film és könyv a volt zenészek együttműködésével közel harminc órás – Ausztriában, Németországban, és Magyarországon forgatott – interjúanyag, valamint archív felvételek, fotók segítségével szeretné bemutatni az itthon gyakorlatilag máig ismeretlen, de a világ előtt elismert zenekart.

Ha valamelyik internetes keresőbe beütjük, hogy Philharmonia Hungarica, leginkább nyugati online lemezboltok jönnek elő. Nem csoda, a zenekar világszínvonalú Haydn felvételei például ma is igen keresettek. Érdekes viszont, hogy magyar nyelvű találat alig akad, a forradalomról és a Kádár-korról szóló beszámolók rendre megfeledkeznek az emigráns együttesről, amelynek első plakátjai “80 szabad magyar zenészként” hirdették a koncertjeiket.

A meneküléstől a Carnegie Hallig


A Kádár-rendszer titkolta a világhírű zenekart 1

A Philharmonia Hungarica

1956 utolsó hónapjaiban, amikor a magyar emigránsok a legteljesebb bizonytalanságban éltek, s örültek, ha meleg ebédhez és napi 20 schillinghez jutottak, egy fiatal, lánglelkű karmester, Rozsnyai Zoltán zenekar szervezésébe kezdett. A képtelennek tűnő ötlet megvalósításában partnerekre talált különböző segélyszervezeteknél. A Rockefeller és a Ford alapítvány támogatásával a zenész csapat végül Baden bei Wienbe, a Hotel Esplanade-ba költözött, hogy zenekarrá formálódva bemutatkozhassanak a bécsi és a nemzetközi közvéleménynek. Kiváló muzsikusok voltak közöttük: a Magyar Rádió, az Operaház és az Állami Hangversenyzenekar vezető művészei.

1957. május 28-án megtörtént a csoda: a bécsi Konzerthausban egy fergeteges bemutatkozó koncerten megszületett a magyar forradalom szabad gyermeke, a Philharmonia Hungarica. Az est karmestere az alapító karnagy Rozsnyai Zoltán volt, szólistája Starker János a világhírű csellóművész. Látva a zenekar művészi minőségét, Yehudi Menuhin is a magyar muzsikusok mellé állt – következő hangversenyükön ő volt a szólista, Bartók hegedűversenyét játszotta.


A Kádár-rendszer titkolta a világhírű zenekart 2

Az összes Haydn szimfóniát lemzre játszották.

A zenekar több mint negyven éven át öregbítette világszerte a magyar zenekultúra hírnevét, ébren tartva, ápolva az 1956-os magyar forradalom emlékét. Tiszteletbeli elnökük, Doráti Antal vezetésével Haydn összes szimfóniáját megörökítő lemezsorozatuk zenetörténeti esemény: első példa arra, hogy egy zenekar Haydn mind a 104 szimfóniáját ugyanazzal a dirigenssel lemezre vegye. Nem csak a mennyiség egyedülálló, a minőség is: az összes létező lemeznagydíjat megkapják ezért a sorozatért, melyből több mint kétmillió példány kelt el a világon. Csak itthon nem tudunk róluk, azóta sem.

Művészet, politika, nemzetközi humanitárius összefogás , egy álom megvalósulása – ez a Philharmonia Hungarica története. A várhatóan májusban megjelenő könyvben és filmben megszólaló zenekari tagok elbeszélése alapján hihetetlenül izgalmas történet kerekedik ki: a bealtatózott gyerekekkel menekülő, jeges csatornákon átgázoló kétségbeesett szabadságkeresők három évvel később a magyar forradalom évfordulóján a Carnegie Hall színpadán fogadják a megrendült közönség tapsait.

Egy újabb adalék az 56-os eseményekhez.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik