Andrassew Iván, a Népszava szerkesztője blogjában, és körlevélben arra tesz felhívást, hogy a nyomtatott lapokon, a rádiók és televíziók adásaiban, az internetes oldalakon, blogokban, fórumokon, minden elérhető, szerkesztett felületen egy Faludy-verssel, vagy legalább egy versszakkal, idézettel emlékeztessen az 1956-os forradalom ötvenharmadik évfordulójára.
Mindezzel arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy miután Békéscsabán az aradi vértanúkra emlékezők egy Faludy-verset olvastak föl, a Jobbik megyei alelnöke tiltakozott a szerinte „cionista és magyarellenes” költő művének nyilvános szavalása ellen. Andrassew szerint „Már most, a nácik hatalomra jutása vagy kormánytényezővé válása előtt meg kell mutatnunk, mi vár rájuk, ha módjuk és alkalmuk lesz az ilyen gyalázatos fenyegetéseket ránk kényszeríteni.”
Szabóné: boszorkányüldözés folyik
Szabóné Kocziha Tünde, a Jobbik megyei alelnökét kérdeztük meg, hogy valóban magyarellenes cionistának tartja-e Faludy Györgyöt, és valóban előzetes engedélyeztetésre kéretné be a nemzeti ünnepek rendezvényeinek forgatókönyvét. A kérdéseket azonban éppen hogy csak feltettük volna, de a politikus kinyomta a telefonját:
Ön a közgyűlésen az ellen tiltakozott, hogy október 6-án Faludy Görgy versét szavalták.
Ez az egész téma annyira ki lett vesézve, hogy nem hiszem, hogy ezzel még foglalkozni kellene.
Most október 23. miatt aktuális lehet. Ön azt kérte, hogy a nemzeti ünnepek rendezvényeinek a forgatókönyvét kérjék be előre.
Ebben az egész felszólalásban semmi ilyen nem volt. Százszor fontosabb dolgok is elhangzottak. Gondolom, hogy ez az egész boszorkányüldözés emiatt történt. De ezzel nem fogják elérni a céljukat. Ez egy apró kis nüansz volt, ahhoz képest, amit szerettem volna. Úgyhogy teljességgel feleslegesnek tartom, hogy ezzel kapcsolatban bármiről is beszélgessünk. Köszönöm, hogy hívott. Viszont hallásra.
MDF: a könyvégetésre emlékeztet
Az MDF nemrégiben kiadott közleménye szerint a Jobbik politikája kísértetiesen emlékeztet a rendszerváltozás előtti aczéli kultúrpolitikára, amikor csak azok a költők publikálhattak, akik igazodtak a diktatúra ideológiájához, akik kiszolgálták a fennálló rendszert. „De eszünkbe juttatja a nácik németországi könyvégetéseit is” – olvasható az MDF közleményében.
Hogy Békéscsabán most pénteken elhangzik-e majd Faludy-vers az ünnepségen, azt még nem tudni, az ünnepség forgatókönyvét ugyanis még nem kellett jóváhagyatni a közgyűléssel. Az azonban igencsak furcsa, hogy a költő versei ismét politikai töltetet kaptak.
Faludy: Óda a magyar nyelvhez
Szabóné Kocziha Tünde: A közbizonytalanság
A nyilasok és a kommunisták ellenséget láttak benne
Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Dénes Béla által szerkesztett Független Szemlében és a Magyar Hírlap című napilapban. Zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot. Itthon maradt húgát a Dunába lőtték, a vitatott fordított-átköltött Villon-balladákat pedig könyvmáglyán égették el a nyilasok. 1938-ban Párizsba utazott, ahonnan a német megszállás elől Marokkóba, majd 1941-ben az Egyesült Államokba költözött. 1943 és 1945 között három éven át szolgált az amerikai hadseregben, ennek következtében a csendes-óceáni hadszíntérre is eljutott. 1945 végén leszerelt, 1946-ban hazatért Magyarországra, a Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Mindeközben Magyarországon a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember elsején hunyt el.
