Kevés megmaradt bányánkban és a hagyományos bányásztelepüléseken a mindennapokban használják a Jó szerencsét! köszöntést, de él a kifejezés bányászok és kohászok összejövetelein, szakmai rendezvényeken is – mondta el az FN-nek Horn János, Bányászati Dolgozók Országos Szakszervezetének elnöki főtanácsadója. A német Glück auf! Köszöntés „magyarítása” összefügg a millenniumra készülő ország öntudatosságával, és némileg a nyelvújítással is.
Kedden 115 éve, 1894 április 7-én Selmecbányán tartott gyűlést az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmánya. A 11. napirendi pont szerint „Árkossy Béla a bányászköszöntésre vonatkozó ama kérdését terjeszti a választmányi gyűlés elé, hogy a német ’glückauf’ köszöntést legmagyarosabban mi módon lehetne kifejezni. Többek hozzászólása után Péch Antal tiszteletbeli tag a ’Jó szerencsét’ köszöntésformát tartván legmagyarosabban hangzónak, ezt ajánlja elfogadásra. (Általánosan elfogadtatik)” – idézi a korabeli jegyzőkönyvet Horn János.
Jó Szerencsét Művelődési Központ Várpalotán (forrás: varpalota.hu)
A rendszerváltás után, 1994. április 7-én Várpalotán, a Jó Szerencsét Művelődési központban tartott centenáriumi ülést a bányász- és a kohászszakma, ahol Horn János javaslatára határoztak: minden évben ezen a napon szakmai napot tartanak, és megkoszorúzzák a településen elhelyezett Jó szerencsét!-emléktáblát.
