Szabálytalan volt Schmitt elnökké választása

A tagok egyharmadának kezdeményezésére összehívott rendkívüli közgyűlés egyetlen napirendi pontja Schmitt Pál visszahívása volt. Az elnök a tanácskozáson felajánlotta lemondását, a szavazási procedúra végén – az érvénytelen gépi voksolás után papíron szavaztak a küldöttek – azonban 69-69-es eredmény született, három tartózkodás mellett. (Az elnök leváltásához 50 százalék plusz 1 szavazat kellett volna.) Gémesi György levezető elnök a 69-69-es szavazati arányt úgy értékelte, hogy a fölvetett kérdés, miszerint vissza kell-e hívni Schmitt Pált elnöki posztjáról, nem kapott megerősítést. Schmitt kijelentette: “Szoros eredmény volt, de nyertem.”

Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy helytelen volt az eljárás, mivel a tartózkodást gyakorlatilag nemként értelmezték. A levezető elnök hibázott, mivel a MOB Alapszabálya 17 § 1. pontja kimondja, hogy “szavazategyenlőség esetén a szavazást a vita folytatása után egy alkalommal meg kell ismételni”.

A Fővárosi Bírósághoz Kőrösfői László MOB-tag fordult, aki az elsőfokú ítélet után nyílt levélben leszögezte, hogy keresete “nem személyes támadás a MOB elnökével szemben, hanem azt az elvi álláspontomat jelzi, mely szerint megengedhetetlen számomra, hogy egy ilyen tekintélyes szervezet bármilyen fontos vagy kevésbé fontos kérdésben letévedjen a legalitás útjáról.”

A mostani döntés nem kötelezi a MOB-ot új eljárás lefolytatására. Ennek azért sincs realitása, mert a rendkívüli közgyűlés óta többször változott a tagság összetétele.

Csurka Gergely, a MOB sajtófőnöke az MTI megkeresésére azt mondta, akárcsak az első fok után, az olimpiai bizottság nem kívánja kommentálni a döntést, s a pekingi felkészülésre koncentrál.