Idan Shalev, a Duke Egyetem genomtudományi intézetének kutatója szerint tanulmányuk az első, amelyben azt sikerült dokumentálni, hogy az öregedésnél kulcsfontosságú telomerek már fiatal korban rövidülnek, vagyis a DNS-ben olyan kopások és törések tapasztalhatóak, melyek normális körülmények között évtizedekkel később jelennek meg.
Shalev és csoportja egy nagyszabású ikertanulmány adatait elemezte. Ebben 1100, ikreket nevelő brit család életét követték nyomon az 1990-es évektől kezdve, amikor az ikrek megszülettek. A genetikai elemzéseket olyan mintákon végezték, amelyeket a gyerekek ötéves, illetve tízéves kora körül vettek. Mivel az ikertanulmány részét képezték az anyákkal lefolytatott mélyinterjúk is, ezért a kutatók a családi erőszakra, fizikai és pszichológiai zaklatásra vonatkozó információkkal is rendelkeztek.
Az elemzés azt mutatta, hogy azoknál a gyerekeknél, akik többször is elszenvedtek erőszakot, jellemzően nagyobb volt a telomervesztés mértéke a többi gyerekhez képest. A megállapítások arra utalnak, hogy a halmozódó gyerekkori stressz a telomerekben megmutatkozó, felgyorsult biológiai öregedéshez, korábban megjelenő betegségekhez vezethet.
A Duke Egyetem munkatársai a következőkben az immár fiatal felnőtté vált ikrek telomerjeinek jelenlegi hosszát szeretnék megmérni.
