A piac hajlamos elfeledkezni arról, hogy az amerikai háztartások vagyona és főleg a lakóingatlanok összértéke többszörösen meghaladja a lakossági szektorban kint lévő jelzáloghitel-tömeg értékét – áll a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő hétvégi londoni elemzésében. Ugyanakkor az Economist Intelligence Unit (EIU) londoni gazdaságelemző ház átfogó helyzetértékelése éppen az amerikai ingatlanbuborék óriási felduzzadását tartja a jelenlegi hitelválság központi elemének.
Reálgazdaságot fenyegeti
A Moody’s elemzése szerint a “mostani pánik közepette” a piaci szereplők rendre átsiklanak azon tény felett, hogy az amerikai háztartások összesített nettó vagyona 2007 első negyedében 56 200 milliárd dollár volt, több mint a négyszerese a 12 900 milliárd dolláros lakossági adósságállománynak. A lakóingatlanok nemzetgazdasági szintű összértéke 20 800 milliárd dollár volt, több mint a kétszerese a kint lévő 9800 milliárd dollárnyi lakossági jelzáloghitel-tömegnek.
Az EIU – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza – által Londonban kiadott átfogó helyzetértékelés szerint azonban a jelenlegi, 20 ezer milliárd dollárt meghaladó összesített amerikai lakóingatlan-érték az elmúlt kilenc évben végbement 12 ezer milliárd dolláros piaci értéknövekedéssel alakult, ki. Az EIU szerint a korábbi időszakokban az ingatlanbuborékok kipukkadásának hatásai rendre a hitelezők és hitelfelvevők saját országának határain belül maradtak mostanáig. A befektetési bankok értékpapírosították és világszerte árulni kezdték a magas kockázatú – nem elsőrendű, “subprime” – amerikai jelzálogpiachoz kötődő adósságpiaci termékeket is, gyakran biztonságosabbnak tartott kötelezettségekkel “egybecsomagolva”, és a befektetők mindenhol “zabálták” ezeket a termékeket.
Az elemzés szerint most a legnagyobb piaci és világgazdasági kockázat – amely nemcsak a pénzpiacot, hanem a reálgazdaságot is fenyegeti – a kockázatos konstrukciók hirtelen átárazódása, amelyben minden elképzelhető befektetési termék – részvény, cég- és államadósság, nyersanyag, sőt, a műalkotások is – új, alacsonyabb árszintre áll be.
Három forgatókönyv
Az EIU három fő forgatókönyvet vázolt fel a várható fejleményekről. Az EIU szerint a pénzügypolitikának kulcsszerepe lesz annak meghatározásában, hogy melyik forgatókönyv valósul meg. A “központinak” nevezett forgatókönyv, amelynek a ház 60 százalékos valószínűséget ad, a legkedvezőbb: eszerint a vezető jegybankok hathatós beavatkozásai közepette rendezett formában zajlik a befektetői kockázatleépítés az adósságpiacokon, és a világgazdasági hatás enyhe marad.
A második, “fő kockázati forgatókönyvnek” nevezett lehetséges eseménysor bekövetkezte esetén, amelynek az EIU szerint 30 százalék a valószínűsége, az Egyesült Államok gazdasága recesszióba süllyed, ami még nagyobb jelzálog-törlesztési nehézségekkel, vállalati csődök sorával, és a bankhitelek reálgazdasági kihatású, szigorú “adagolásának” bevezetésével járna.
A harmadik, legrosszabb forgatókönyv, amelynek az EIU 10 százalékos bekövetkezési valószínűséget ad, globális rendszerszintű pénzügyi válságot vázol fel, bankcsődökkel, piaci árzuhanásokkal és széles körre kiterjedő fizetésképtelenséggel.
Magyarország sebezhető
Sokan azt szeretnék, ha a jegybankok agresszív mértékben és gyorsan csökkentenék kamataikat. Az EIU mindazonáltal nem zárja ki az agresszív kamatcsökkentést a vezető jegybankok részéről. A ház az általa felvázolt második, “fő kockázati” forgatókönyv alapján azzal számol, hogy az amerikai Federal Reserve 2008 végéig a jelenlegi 5,25 százalékról 3,75 százalékra csökkenti irányadó napi célkamatát.
Az EIU a központi – vagyis a legenyhébb, 60 százalékos valószínűségűnek jósolt – forgatókönyv alapján a világgazdaságban az idén 5,1, jövőre 4,8, 2009-ben 4,5 százalékos reálnövekedést vár vásárlóerő-paritáson számítva. A 30 százalékosra tett “fő kockázati forgatókönyv” alapján – amely 2008-ban két negyedévre amerikai recessziót valószínűsít – azonban a világgazdaság összkibocsátása az idén 4,8, jövőre 3,7. Közép- és Kelet-Európára ugyanakkor az EIU szerint – a legenyhébb, központi forgatókönyv alapján – a hitelválság csak “marginális” hatással lesz. A cég a térségben egyébként is lassulással számol, de magas szintről: az idei évre átlagosan 6,7 százalékos, jövőre 5,8 százalékos, 2009-ben 5,3 százalékos gazdaségi növekedést valószínűsít.
A Merrill Lynch globális befektetési csoport londoni részlege által kiadott hétvégi európai feltörekvő piaci helyzetjelentés szerint ugyanakkor a térségben Magyarország lenne a legsebezhetőbb egy esetleges pénzpiaci sokktól, tekintve még mindig “viszonylag magas” ikerdeficitjét. A ház megjegyzi, hogy a négy legnagyobb térségi piac valutái közül a forint vesztette a legtöbbet az amerikai jelzálogválságból kiindult globális likviditási sokk miatt.
