Élet-Stílus

Festménypiac: mit kínálnak a nagyok?

Két neves művészettörténész gyűjteménye, szokásos kvalitású magyar klasszikusok és egy muzeális értékű Paál László-festmény várja a gyűjtőket a Kieselbach és a Mű-Terem Galéria téli árverésén.

Legutóbbi összeállításunkban az általában kisebb szenzációkat felvonultató, de stabil forgalmú patinás középmezőny, illetve a kisebb galériák decemberi kínálatából szemezgettünk, ezúttal viszont a karácsonyi szezont záró piacvezetők, a két legnagyobb hazai aukciósház felhozatalát igyekszünk ismertetni. Értékes és izgalmas képek a Kieselbachnál és a Mű-Teremben is csalogatják a gyűjtőket.

Két gyűjtemény a Kieselbachnál

A Kieselbach Galéria jubileumi aukciót, a harmincadikat tartja december 16-án (az anyag december 3. és 15 között látható a galéria kiállításán). A hagyományokhoz hűen nem csak a helyszín ugyanaz (a Vígszínház), hanem az is már-már szokássá vált, hogy egy-egy nagyobb gyűjtemény adja a licitre kínált festmények zömét. 2001-ben például a Turck-, majd a Vasilescu-gyűjtemény, idén pedig két művészettörténész kollekciójának egy része kerülhet kalapács alá.

Körner Éva, a magyar művészettörténetírás egyik legfontosabb alakja – a Kieselbach Galéria megítélése szerint – ugyanolyan jól választott képet gyűjtőként, mint témát kutatóként.

Gyűjteményének gerincét – mind minőségi, mind mennyiségi szempontból – Vajda Lajos, Korniss Dezső és Veszelszky Béla művei alkotják. Mellettük Kassák vált központi alakká Körner Éva értékítéletében. Vajda és Korniss köré Szentendre, mint közös nevező hívta Anna Margit, Bálint Endre, Szántó Piroska és Sikuta Gusztáv műveit.

A másik művészettörténész, akinek gyűjteményéből több darab is szerepel az árverésen: Horváth Béla (akit leginkább Kernstok-monográfiájáról ismerhet a közönség), Körner Évánál korábbi időszakkal foglalkozott. Ez gyűjteményén is látszik: szép Hollósy, Mednyánszky, Szőnyi és Vaszary képek válnak hozzáférhetővé hagyatékából.

Szokásos klasszikusok

Az aukció teljes anyagán belül a legmagasabb kikiáltási árról – 22 millió forint – Vaszary János Virágcsendélet ablakban című képe indul, amely a művész érett stílusának egyik elsőrangú, méretében is kiemelkedő darabja. 18 millió forintról indul Ferenczy Károly Borús táj (Izvora fenyvessel) című festménye 1909-ből, amely Nagybánya környékének egyik legszebb részletét ábrázolja. A Rozsály hegy lankás lejtőin álló erdészlakot még Glatz Oszkár fedezte fel, több jelentős képe is ezt a környezetet örökítette meg. A hely Ferenczynek is megtetszett, s idővel legkedvesebb kiránduló- és nyaralóhelye lett. Az életmű számos kiemelkedő darabja készült itt, 1905 és 1909 nyarán.

László Fülöp az angol arisztokrácia ünnepelt művésze, korának egyik legvirtuózabb és leghíresebb portréfestője volt. Festményei ma a Tate Gallery és a Courtauld Institute of Art gyűjteményeiben is megtalálhatóak, és egyike annak a három magyar festőnek (Munkácsy és Rippl-Rónai mellett), akiknek művei a Musée d’Orsay-t gazdagítják. A galéria téli aukcióján a Kislány című, 1866-os képe nagyméretű olajképe indul 14 millió forintról. Alig olcsóbban, 12,5 millió forintról indul Derkovits Gyula Aktok tájban című 1921-es kompozíciója, amely nemcsak témájában, kompozíciójában és stílusában, de még méretében is követi Paul Cézanne 1879-82-es Fürdőzők című festményét.

Négy festmény is indul 12 millió forintos kikiáltási árról. Közülük kettő a 19. század két festőóriása Munkácsy Mihály (Férfiportré, 1874) és Paál László (Naplemente, 1874) gyönyörű képei, a másik kettő pedig két különc zseni, Batthyány Gyula és Gulácsy Lajos különös varázsú alkotása (a Madárkereskedő 1930-ból és az Itáliai táj aranyló fényekkel 1910-ből).

Rippl-Rónai József a sikeres árverések elmaradhatatlan szereplője; most egy gyönyörű női portré kerül kalapács alá (Vörös hajú nő, 1905 körül) 12 millió forintos kikiáltási árról, és 8,5 millió forintról indul egy érzéki Zorka-ábrázolás is.

Muzeális Paál László-alkotás a Mű-Teremben

A Mű-Terem Galéria december 18-ai (a Kongresszusi Központban rendezett) téli árverésének és az azt megelőző, december 8-tól látható kiállítás anyagának a zömét is a 20. századi magyar festészet adja, ám a legnagyobb szenzációt egy korábbi, 19. századi klasszikus mű, Paál László munkája ígéri. Az eddig lappangó Hajnal az erdőben című festmény már ismert kompozíciók variációjának tekinthető, melynek eddigi kiléte teljesen ismeretlen volt. Jóllehet Paál több képének is megfestette számos verzióját, művészettörténészek szerint soha nem ismételte önmagát.

Ilyen többször megfestett alkotás a Hajnal az erdőben is, melynek a most árverésre kerülő darabbal együtt négy hasonló példányát ismeri a művészettörténész szakma. Kettő közülük a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, ezek csak kisebb részleteiben térnek el a Mű-Terem csúcsdarabjától, sőt a nagyobbik méreteiben meg is egyezik a most kalapács alá kerülő darabbal. A 20 millió forintos kikiáltási árról induló mű kivételes kvalitású muzeális darab, mely igazi unikumnak ígérkezik a 2005-ös téli árverési szezonban.

A galéria anyagát egyébként a megszokott minőség jellemzi: Mednyánszky László, Koszta József, Aba-Novák Vilmos, Egry József, vagy a 19. század jeles mesterei, mint például Lotz Károly, Molnár József és Borsos József mellett, az aukciósház többek között Kádár Béla ritka, 1921-es hidas városképével és Nemes Lampérth József 1916 körül készült csendéletével várja a licitálókat. Az egyéb csemegék közül Paizs Goebel Jenő Párduc és leopárd (1,6 millió forint), Berény Róbert Macskás csendélet (8 millió forint), valamint Kádár Béla Hölgyek zöld háttér előtt (6 millió forint) című képei mindenképpen említést érdemelnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik