A jövő hónapban kezdődő mélyfúrást egy több mint 57 tonnás különleges géppel végzik, amely tömegét tekintve kétharmada a világ egykori legnagyobb óceánjárójának, a Titanicnak. A 7000 méteres mélység ugyan elsőre kevésnek tűnik, de tengerfenéken az eddigi legmélyebb emberi fúrás alig 2111 méter volt. A japán geológusok azt remélik, hogy a földkérgen áthatolva a jövőben elérhető lesz majd a Föld köpenye is. (Egyébként a fölkéreg eddigi legmélyebb fúrásánál is csak mintegy 11 kilométer mélyre jutottak a geológusok. Erre a Kola-félszigeten, az egykori Szovjetunió, a mai Oroszország területén, Murmanszk kikötővárosa közelében került sor. Mivel a fúróegység 1989-ben elakadt a földkéreg szikláiban, a projekttel felhagytak a szovjetek.)
Élet a mélyben
A többéves nemzetközi expedíció egyik fő célkitűzése összegyűjteni azokat a baktériumokat, amelyek az óceánkéregben élnek. A földkéreg legmegközelíthetetlenebb övezeteiből származó kő és iszap elemzése ugyanis a kutatók reményei szerint segíthet a korábbi évmilliók klímaváltozásainak megismerésében, és abban is, hogy felmérhetik: milyen mélységben létezhet az élet valamilyen formája.
Az Integrated Ocean Drilling elnevezésű projektben az Egyesült Államok és az Európai Unió is közreműködik. A Csikju-misszió az év végére tervezett utolsó próbák után merül alá a Csendes-óceánban, ahol a legvékonyabb a földkéreg, legfeljebb 10 kilométer a mélysége.
Kuramoto Sinicsi, a jokohamai kutatócsoport vezetője szerint nemcsak a mélység életét tudják tanulmányozni, hanem a föld történetének elemzése révén olyan tudományos eszközök birtokába is juthatnak, amelyekkel a jövőben jobban előre tudják jelezni a földrengéseket és ezzel több órás, vagy akár több napi előnyhöz juthatnának a természeti katasztrófákkal szemben. Japánban, ahol a világon talán a legfejlettebb a földrengés-előrejelzés, a jelenlegi ellenőrző rendszerek mindössze 10 perccel korábban tudnak figyelmeztetni a földmozgásokra.
A Föld belső szerkezete
A Föld belseje heterogén felépítésű, három, koncentrikusan elhelyezkedő rétegből áll: a külső kéreg alatt található a köpeny, alatta pedig a külső és belső mag helyezkedik el övszerűen.
A külső földkéreg 10-40 km vastagságú és viszonylag könnyű kőzetek alkotják. A földkéreg alatt található a köpeny, amely további három részre bontható: a szilárd, külső réteg a litoszféra, amelynek vastagsága nem éri el a 100 kilométert; alatta a képlékenyebb asztenoszféra, ez alatt pedig az asztenoszféránál szilárdabb mezoszféra található. A köpeny alatt található a 3.400 kilométer sugarú nagy sűrűségű vas-nikkel mag, amely szilárd belső részből és az azt körülvevő folyékony halmazállapotú anyagból áll.
