Egyiptomban a napokban bemutatták azt a helyreállított kőszarkofágot, amely VI. Ramszesz fáraó végső nyughelyéül szolgált. A kőkoporsót 250 darabból állították össze a restaurátorok, és most állandó kiállításon helyezték el. A bemutató helyszíne az a hatalmas sírbolt, ahol eredetileg eltemették a fáraót, aki 3100 évvel ezelőtt, vagyis Kr. e. 1100 körül uralkodott a Nílus partján.
Tíz szakember dolgozott két évig
Chip Vincent, a kairói Amerikai Kutatóközpont igazgatója elmondta a CNN-nek, hogy a mostani projekten tíz amerikai, kanadai és egyiptomi szakértő dolgozott két évig. Az ő munkájuk révén sikerült helyreállítani a szarkofág jelentős részét. A szarkofág egy múmiát formáz, s eredetileg egy zöldes színű kőzetből készült. A szarkofágot egyébként egyetlen tömbből faragták ki Vincent szerint. 
VI. Ramszesz kőszarkofágja
Korábban csak a szarkofág széttördelt darabjait láthatta a nagyközönség, most már viszont megtekinthetik a fáraó fejét és arcát is. A helyreállított „szemfedő” jól illusztrálja, miként nézhetett ki a fáraó: távolülő szemek, telt ajkak jellemezték az egyiptomi uralkodót, akinek keresztbe vetett karjaiban egy királyi jogar is látható.
Minthogy a szarkofág jelentős részei hiányoznak, bizonyos részleteket acélrudakkal helyettesítettek a restaurátorok. (A rudak a hiányzó részek fölötti alkotóelemek rögzítéséhez is szükségesek voltak.)
Az eredeti arc még mindig hiányzik
A sírkő eredeti arcrésze egyébként 1823 óta a londoni British Museumban látható, a most elkészült arcot ez alapján mintázták.. Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti hatóság vezetője ennek kapcsán úgy nyilatkozott, reméli, hamarosan visszakapják ezt a fontos darabot, hogy teljessé tegyék a síremléket.
A szarkofághoz tartozó kövek 90 százalékát egyébként megtalálták a sírboltban, a szarkofágot 250 darabból tették össze. Ezeket a darabokat alighanem az egykori – elképzelhető, hogy ókori – sírrablók hagyták maguk után.
VI. Rhamszesz sírboltja az egyik legnagyobb ilyen építmény a Királyok Völgyében, ahol az egykori fáraók jelentős részét eltemették. A sír boltozatos tetővel és falfestményekkel is rendelkezett.
Csodaszép fáraó- és királynő-szobrokat találtak
Ugyancsak az ókori Egyiptomról szóló hír, hogy a kairói régészeti hatóság bejelentette: megtalálták a Nílus iszapjában, illetve egy Memnón temploma melletti víztározóban III. Amenhotep fáraó és felesége, Tiye kvarcitból készült szobrait. III. Amenhotep az időszámításunk előtti 14. században uralkodott. Szobrát – amely oldalán feküdt, most Luxorban tárták fel.
A régészeti hatóság vezetője a királynőt ábrázoló alkotástól el volt ragadtatva: „Még sosem láttam ilyen szép szobrot” – mondta erről. „Nemcsak szép, hanem nagysága miatt képes az összes részlet bemutatására is, amit a művész tökéletesen oldott meg”. Tiye királynő szobra egyébként három méter magas. A királyné azon kevés uralkodó feleség közé tartozik, akiről viszonylag sokat tudnak a kutatók. 
Tiye – III. Amenhotep feleségének szobra
Ugyancsak a napokban mutattak be egy 1,3 méteres nagyságú, fehér, fej nélküli vízilószobrot, amelyet egy német archeológus ásott ki Memnón temploma mellett. Ez az első nagyobb méretű vízilószobor, amelyet Egyiptomban találtak. Korábban ugyanis csak „kisplasztikákat”, illetve falfestményeket ismertek erről az állatról.
Szenzációs német régészeti feltárások
Egyiptomi és német régészek bemutattak a nyilvánosságnak egy halotti templomot is, amely a Nílus nyugati partján helyezkedik el. A kurnai (Qurna) épületet I. Széthi fáraó idején készítették, Kr. e. 1250 körül, és Ámon-Ré napistennek szentelték. A templomot I. Ramszesznek állította emlékül fia, Széthi. (Más írásmóddal: Széti.) I. Ramszesz egyébként csak két évig uralkodott.
Az épület azonban nem készült el a fia idején sem, így csak I. Ramszesz unokája, Széthi fia tudta befejezni. Ez a leszármazott nem volt más, mint a híres II. Ramszesz. A „Nagy Ramszesz” néven is emlegetett uralkodó 67 évig ült Egyiptom trónján. II. Ramszesz számos templomot épített ezen kívül, és ő irányította az egyiptomi hadsereget a kádesi (Qaddesh) csatában is. (A csata kimeneteléről egyébként ellentmondásosak az információk: Ramszesz szinte győzelemként tüntette fel, de a kutatások szerint nincs szó valódi egyiptomi sikerről.)
A Széthi és II. Ramszesz idején épült halotti templom az egyik legjobban megőrzött épület a térségben – magyarázta Günter Dreyer, az egyiptomi Német Régészeti Intézet igazgatója. Dreyer volt az a német kutató, aki egyébként nemrégiben új elmélettel állt elő a piramisok keletkezéséről. Erről korábban a FigyelőNeten is beszámoltunk.
Dreyer hipotézise szerint Egyiptom ősi piramisai valószínűleg annak köszönhetően jöhettek létre, hogy a királysírok köré falakat akartak felhúzni a Nílus mentén lakók. Dreyer teóriáját a Kairótól délre, Szakkarában, Dzsószer fáraó parancsára épült, úgynevezett lépcsős piramisra, illetve Dzsószer egyik elődjének sírszerkezetére alapozza.
