A partraszállás 60-ik évfordulóján az amerikai elnök a légierő újonnan kinevezett tisztjei előtt a második világháború és a terror ellen vívott harc között húzott párhuzamot. Bush úgy fogalmazott, hogy most olyan csatát vívnak, amelyet elődjeik a nácik ellen vezettek.
Miközben Colorado Springsben, a katonai akadémián Bush az iraki beavatkozást Amerika második világháborús szerepvállalásához hasonlította, a harc anyagi hátteréről is döntöttek. A 2005-ös amerikai pénzügyi év katonai büdzséjéhez kiegészítésként huszonöt milliárd dollárt szavazott meg egyhangúlag szerdán az amerikai szenátus az iraki és az afganisztáni hadműveletek folytatására.
Az összeget George Bush elnök május elején kérte többek közt az Irakban szaporodó és mind erőteljesebbé váló felkelésekre hivatkozva. Az október 1-jén kezdődő pénzügyi esztendőben így az amerikai kormányzat 447 milliárd dollárt költhet katonai célokra. A szenátusi döntés annyiban azért megköti Washington kezét, hogy feltételül szabta, hogy a pótköltségvetési összeget kizárólag az iraki és az afganisztáni műveletekre szabad felhasználni.
Mennyi az annyi?
Semmi más nem megoldás, csak a győzelem – hangoztatta az elnök. Az al-Kaida tagjainak legyőzésére és Amerika védelmére utalva hangsúlyozta, támadni kell. Az azonban kérdéses, hogy mennyibe is kerül mindez.
Az iraki háború költségeit ez év szeptember végéig 135 milliárd dollárra becsüli egy internetes honlap, amelynek szerzői jogászok és gazdasági elemzők. Az iraki helyzet miatt megnövekedett költségek miatt a katonai büdzsé megemeléséről először 2003. április 16-án született döntés. Akkor 79 milliárd dollárt szavaztak meg, majd néhány hónappal később újabb 87 milliárd dollárról döntött a szenátus. Ezek szerint viszont legalább 166 milliárd dollár kell az iraki és afganisztáni helyzet megoldásához szükséges katonai jelenlét biztosításához.
Gyorsan pereg
A 2003-as becslések valósnak bizonyultak. A megszállás katonai költségeit havi 3,9 milliárd dollárban állapította meg. A pontos összeget azonban még a társadalmi nyomás hatására sem hozták nyilvánosságra, jóllehet – ahogy erre az internetes lap is utal -, ezt a harcot az adófizetők finanszírozzák. Az adatok így csak hozzávetőlegesek és a kongresszus által megszavazott összegekből tudják kikalkulálni.
Az amerikai Cost of war című honlapon egyébként látványosan pörgetik át a közel-keleti konfliktus megoldására szánt minden egyes dollárt. A számláló jelenleg 116 milliárd fölött „ketyeg”.
