A carneval szó eredete
A carneval szó a carne (jelentése: hús) szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. A fogalom maga eredetileg a húshagyókeddet jelölte. A “carne vale” jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nemcsak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott.
Virágkarnevál, narancsdobálás, citrom- és mimózafesztivál, szambaverseny – változatos eseményekben bővelkedik a húsvét előtti 40 napos böjtöt megelőző időszak. Sokaknak elősorban a velencei és a riói jut eszébe a karnevál szó hallatán, pedig érdemes megismerkedni a kevésbé ismert, de ugyancsak látványos, színpompás rendezvényekkel is.
Velence: pár tízezerből kijön
A különleges kosztümöket, álarcokat felvonultató velencei karnevált az idén január 25–február 5. között rendezik meg. Ünnepi menetekre, hagyományos ceremóniákra, akrobatikus és táncos elemekkel fűszerezett előadásokra, több száz zenei és színházi rendezvényre számíthat az, aki a két hét során az olaszországi város felé veszi az irányt.
Európa leglátványosabb karneváljaként számon tartott „kavalkádnak” – amelynek egyes elemei, mint például a tradicionális maszkok – már a XIII. században is léteztek – az óváros csatornái és terei adnak helyet. A színpompás rendezvény minden évben az „angyal repülésével” veszi kezdetét, amikor is egy fiatal hölgy leereszkedik a Szent Márk téren emelkedő 99 méter magas harangtoronyból az ünneplő tömeg közé. Idén ez a megtiszteltetés az olasz-venezuelai modellt, Carolina Marconit érte.
Az angyal repülésével kezdõdik a velencei karnevál (fotó: MTI/EPA)
A velencei karnevál minden évben egy új tematika köré épül. Míg 2007-ban a karneváli hangulat apropóját a velencei irodalom egyik legnagyobb művészének, Carlo Goldoni születésének 300. évfordulója adta, addig az idei karnevál a „Hat érzék, hat kerület” („6 sensi x 6 sestieri”) mottó jegyében telik. Velence hat kerületének eseményeit egy-egy érzékszerv fogja karakterizálni, íly módon a szaglást a Santa Croce, az ízlelést a Cannaregio, a tapintást a Dorsoduro, a látást a San Polo, míg a gondolkodást a San Marco.
A velencei karnevál hangulatába már 24-28 ezer forintért is „belekóstolhat” két fő egy 2 napos nonstop buszos utazás keretében. Ha kényelmesebben szeretnénk körülnézni, akkor 1-2 éjszakára szóló szállást is beiktathatunk, így egy kétnapos (egy éjszakás) út 46-54 ezer forintból, míg egy háromnapos (két éjszakás) 72-80 ezer forintból hozható ki két fő részére.
Viareggio, Cento, Ivrea: szintén olaszok
Olaszország a velencei mellett számos egyéb híres karnevállal büszkélkedik, amelyek között a leglátványosabb a viareggiói, a centói és az ivreai. Viareggóban a közel 20 méter magas, 40 tonnás papírmasébábok felvonulására január 20, 27-én, illetve február 3, 5, 10-én kerül sor. A 135 éves fesztiválon a szatírizmusé a főszerep, a figurákkal ugyanis ismert közéleti szereplőket, politikusokat gúnyolnak ki. A 2008-as karnevál – amelyre mintegy 800 ezer látogatót várnak – a mottója szerint a béke, a szeretet és a szolidaritás jegyében fog telni.
A viareggoi karnevál megtekintését akár a velencei „tesvérével” is összevonhatjuk: egy ötnapos buszos út keretében másodmagunkkal körülbelül 120 ezer forintért látogathatunk el a két karneválra. Aki viszont egyénileg utazik a viareggoi mulatságba, annak számolnia kell azzal, hogy a belépőjegy fejenként 15 euróba kerül.
Narancsdobálással zárul az Ivrea-i karnevál (forrás: carnevalediivrea.it)
A XVI. századi hagyományokkal rendelkező centoi karneválra, amelyet 1993 óta a riói karnevál ikertestvéreként tartanak számon, több mint 300 ezer látogatót várnak az idén is. Az öt egymást követő vasárnapon (január 20, 27, február 10, 17, 24.) szambatáncosok és hatalmas jelmezesek látványos felvonulását lehet élvezni. A karnevált minden évben sztárok neve fémjelzi: míg tavaly Maradona látogatott el a fesztiválra, addig az idén olyan hírességeket várnak, mint Barbara Chiappini és Aida Yespica modellek és Dustin Hoffman.
Olaszország egy másik érdekességgel is szolgálhat: a február 2-5. között megrendezésre kerülő Ivrea-i karnevál – amely Torinó mellett található – leglátványosabb eseménye a híres narancsdobálás. A XIX. századi hagyományokkal rendelkező záróprogram a fesztivál szimbólumának számító szabadságharcot jelképezi.
Rió: szállásfoglalás időben
Idén február 2. és 5. között rendezik meg a világ legnagyobb és leglátványosabb fesztiváljának tartott riói karnevált. Nem érdemtelenül lett ez a leghíresebb, hiszen erre a négynapos ünnepségre minden évben mintegy 800 ezer turista érkezik. A karnevál két fontos helyszínen zajlik: az utcán és a hetvenezer nézőt befogadni képes, évente egyszer használatos, 1700 méter hosszú Sambadrome stadionban, ahol Brazília 14 szambaiskolájának több ezer táncosa méri össze a tudását.
A riói karnevál hagyománya a XIX. századi olaszországi gyökerekre vezethető vissza, az aranykora az 1930-50-es évekre tehető. A szambaparádé is – amelyet napjainkban már több tucat tévéállomás közvetít – az 1930-as évektől indult, s 1984-ben kapta otthonául a Sambadrome stadiont.
A riói karneválon a szambáé a fõszerep (fotó: MTI/EPA)
A jegyeket már november-decemberben elkezdték árulni: fejenként 100–250 ezer forintnak megfelelő összegért, ám a zárónapra már akár 30–70 ezer forintért is be lehet jutni. A táncversennyel egy időben számos bált is tartanak, mint például a Copacabana Palotában, melyre a belépő körülbelül 70-250 ezer forint. A karneváli időszakban a 4-5 csillagos hotelek akár háromszoros árat is elkérnek a turistáktól. Sőt, minimum két hónappal a karnevál előtt érdemes lefoglalni a szállást.
A riói karneválra 840 ezer –1,1 millió forintból juthat el két fő egy 10 napos (7 éjszakás) dél-amerikai körutazás keretében, amely az útiköltség mellett tartalmazza a szállás költségét, viszont a karneváli belépő összegét – amely két fő részére 40–100 ezer forint – már nem.
—-Rijeka, Köln, Nizza: a kevésbé ismertek—-
Rijekáról alighanem csak keveseknek jut eszébe a karnevál, jóllehet már 100 éves tradícióról van szó. Horvátország legnagyobb fesztiválja évente több mint százezer turistát vonz a városba. Az esemény a környék mintegy hatszázéves múltra visszatekintő gazdag népi hagyományát, és a velencei és osztrák polgári miliő újkori karneváli tradícióit ötvözi, amelyben nem maradhatnak el az ijesztő maszkok, melyek segítenek elijeszteni a gonosz szellemeket, s egyúttal megidézik a tavaszt.
Kelet-Közép-Európa legnagyobb farsangi felvonulása január 18-án kezdődik, s február 3-ig tart. Érdemes kihasználni az egyes utazási irodák „karneváli csomagját”, így egy utazás keretében látogathatunk el a velenceire és a rijekaira. Egy háromnapos (1 éjszakás), autóbuszos út keretében két fő 60-100 ezer forintért tekintheti meg mindkét rendezvényt.
Január 31. és február 6. között rendezik meg a kölni karnevált, amelyet a helybéliek ötödik évszaknak neveznek. A karnevál során – amely 178 éves múltra tekint vissza – a város utcáit maskarás-jelmezes felvonulók tömegei lepik el, s egymást érik a parádék és a bálok. A látványos esemény évről évre több mint egymillió látogatót vonz a németországi városba, amelynek fő eseményei közé tartozik a boszorkányok bálja, avagy a Rózsák Hétfője. Aki szívesen részt venne másodmagával a karnevál egyes rendezvényein, 12-23 ezer forintos belépőjegyárak közül válogathat.
Lenyûgözõ citromkompozíciókat láthatunk a menton-i fesztiválon (forrás: feteducitron.com)
Ha virágkarnevál, akkor a legtöbbeknek Nizza jut eszébe. A francia Riviéra városa január 31. és február 17. között dúskál a karneváli felvonulásokban, virágparádékban, koncertekban, és látványos tűzijátékokban. Több utazási iroda öszekapcsolja a nizzai fesztivált más francia karneváli eseményekkel. A nizza virágkarnevál mellett a menton-i citromfesztiválra (február 16. és március 5. között) is el lehet látogatni, ahol a turisták közel 145 tonna citromból készült, lenyűgöző kompozíciókat tekinthetnek meg. Sőt, a Nizzától néhány kilométerrel nyugatabbra fekvő délfrancia kisvárosban, Mandelieu-La Napoule-ban megrendezésre kerülő Mimózafesztivál (február 15-24.) is megcsodálható. Az édeskésen illatozó, aranysárga színű mimóza virágba borulását ugyanis színpompás karnevál keretében ünneplik a helybéliek. A menton-i citromfesztiválra, amely a nizzai virágkarnevál után a francia riviéra második leglátványosabb és legnépszerűbb eseménye – évente több mint 230 ezer látogató érkezik. A fesztivál apropóját az év első citrom és narancsszürete szolgáltatja.
Egy ötnapos autóbuszos út keretében másodmagunkkal közel 140 ezer forintért élvezhetjük a francia riviéra karneváli hangulatát, míg egy 8 napos (repülős) útért körülbelül a kétszeresét kellene fizetnünk. Az úti költségekbe még érdemes belekalkulálni a 8-10 ezer forintos belépőket két fő részére.
Busójárás Mohácson
Évtizedek óta sok ezren látogatnak el Mohácsra, hogy megtekintsék a busójárást, a magyarországi farsangi szokások közül az egyik legismertebb illetve legnépszerűbb eseményt. A böjti időszakot megelőző, hat napig tartó mulatság idén január 31. és február 5. között zajlik.
Évente sok ezren látogatnak el a Duna-parti városba (fotó: MTI)
A XVIII-XIX. században még tiltott szokásokat a XX. század elején élesztették újjá. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. Ami azonban a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Amennyiben egy utazási iroda szervezte egynapos, buszos kirándulást vesszük igénybe, akkor körülbelül 6600-10 000 forintért (plusz a belépő összege) kóstolhatunk bele másodmagunkkal a farsangi karnevál ízébe Mohácson. Ha viszont szívesen ott töltenénk még egy napot, akkor 15-20 ezer forintért találhatunk szállást (reggelivel) egy éjszakára a helyi panziókban.
