A hatszoros külföldi intézményi túljegyzés után előre borítékolni lehetett a hazai túlkeresletet a Mol-papírok iránt, amit csak tovább fokozott a tőzsdei, illetve a forgalombahozatali ár közötti 14-15 százalékos különbözet a jegyzés kezdetekor. A jegyzés május 12-i indulásakor a 121 jegyzési hely előtt – esetenként két-három napi várakozás után – országszerte több mint tízezren jelentek meg. A legtöbb helyen már hétfőn kiosztották a szerdai jegyzési sorszámokat is, így aki később ébredt, az könnyen lemaradhatott a Mol-jegyzésről.
Az intézményi befektetők nem voltak ennyire aktívak: az első jegyzési napon szinte alig jegyeztek valamit a számukra felajánlott mennyiségből. Ennek oka egyértelműen a részvényallokáció, melynek alapján az intézmények jegyzésarányosan juthatnak a részvényekhez, így “rendelésüket” valószínűleg csak szerdán juttatják el a jegyzési helyekre. Piaci szereplők e körben is biztosra veszik a többszörös túljegyzést; mértékét több mint tízszeresre becsülik. Mivel a jegyzési helyek készpénz helyett likvid, forgalomképes értékpapírokat, állampapírokat is elfogadhatnak, nagy tartalékaik miatt a komolyabb alapok, biztosítók, bankok jelentős előnnyel indulnak a Mol-papírokért vívott ütközetbe.
Több piaci szereplő állítja, hogy szerencsésebb lett volna, ha a kibocsátási sorrendet megfordítják, azaz a magyar forgalomba hozatal után jön a külföldi. Ebben az esetben a megmaradt papírokat lehetett volna kint értékesíteni, így viszont a külföldi pénzügyi alapok aratják le a “termést”. Ezen érvelés ellenzői viszont állítják, ha nincs külföldön ekkora érdeklődés a Mol-részvények iránt, akkor Magyarországon sem támadt volna ekkora kereslet. Abban azonban mindkét tábor egyetért, hogy a 2970 forintos kibocsátási árat mindenféle road show nélkül is meg lehetett volna állapítani a tőzsdei ár visszadiszkontálásából.
A forgalomba hozatal lezárását követően indokolt lenne, hogy megcsappanjon a kereslet a részvények iránt. Aki eleve feladta annak az esélyét, hogy a jegyzés során jut a papírokhoz, az a tőzsdén drágábban, de már beszerezte a részvényeket. A jegyzés során nem volt nehéz kikalkulálni, hogy a magánszemélyek hozzávetőleg 40-80 részvényhez juthatnak hozzá a kártyaleosztásos allokációt követően, így ennél nagyobb mennyiség vásárlásával a többség nem is próbálkozott. Az első két napi lankadatlan jegyzési kedv alapján egyébként a Figyelő becslése szerint mintegy 30 ezer jegyzésre lehet számítani a kisbefektetőktől, ami fejenként 65 darabos kielégítést jelentene.
Az intézményiek körében alkalmazott jegyzésarányos kielégítésnél is tisztában voltak az érintettek azzal, hogy az igényelt mennyiségnek csupán töredékét kapják; ezen csak a nehezen bizonyítható úgynevezett “lufi” jegyzésekkel – a valós keresletük felett beadott vételi igénnyel – enyhíthettek valamelyest a társaságok. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár a papírforma szerint több tízmilliárd forintnyi elutasított jegyzési igény maradt, mivel erre kellőképpen felkészülhettek a piaci szereplők, az ez idő tájt jellemző tőzsdei árhoz tartozó valós keresletet kielégítették.
Ennek ellenére a következő napokban nem várható a tőzsdei ár számottevő csökkenése, mivel a 3200-3300 forintos árfolyam stabil alátámasztási pontnak tűnik. Ezen az árszinten jelentős vételi szándék jelentkezne, az eladók viszont valószínűleg elfogynának. A papír piaca ugyan 3500 forintos árfolyam környékén már kicsit túlvásároltnak tűnik, ám ahhoz az intézményi részvényjegyzőknek is túlságosan kevés részvény jut majd, hogy a jegyzési és a mostani tőzsdei árfolyam közötti 400-500 forintot learbitrálják.
Ugyanakkor a Mol piacának a jövőben még akár meglepetésre is képes sajátossága, hogy a vételi oldalon állók közül sokan papírjaik jelentős részét hitelre vásárolták a tőzsdén, fedezetként magukat a részvényeket letéve. A hitelező bankoknak pedig, ha a papír árfolyama jelentősen csökken, joguk van a fedezet azonnali értékesítésére. Így egy komolyabb lefelé mutató korrekció könnyedén egy – ma még csupán víziónak tűnő – jelentős árfolyamcsökkenést indíthatna be a papírok piacán.
Egyelőre azonban az olajpapírokat körüllengő hangulat merőben optimista, a várakozások szerint a csütörtökön megjelenő negyedéves tőzsdei gyorsjelentés rekordadatokról számol majd be. A tavalyi év hasonló időszakának 8,4 milliárd forintnyi nettó nyereségével (IAS) szemben a társaság az idei év első három hónapjában 11-12 milliárd forintnyi adózott eredmény ért el az óvatosabb elemzők előrejelzései szerint is, ez pedig további vásárlásokra ösztönözheti a külföldi alapokat. Amennyiben a Molnak ezt meghaladó mértékben sikerült javítania eredményességén, úgy a papírok jegyzése néhány napon belül a 3600-3800 forintos ársávba kerülhet. Ezt követően viszont, hacsak nem köszönt be egy újabb hossz a Budapesti Értéktőzsdén, stagnáló árfolyammal kell számolnia a nagyérdeműnek egészen az ősz derekáig.
A Mol nyereségességében ugyanis megfigyelhető egyfajta ciklikusság: a társaság rendre az első, illetve a negyedik negyedévében realizálja majdnem egész évi eredményét. Az árak látványos emelkedésére – a tavalyi évhez hasonlóan – a negyedik negyedéves nyereségadatokkal kapcsolatos várakozások kialakulásakor lehet számítani. Egyéves távlatban egyébként a komoly belső értékekkel rendelkező nemzeti olajtársaság esetében a 6 ezer forintos árfolyam sem illúzió.
