Az európai uniós csatlakozást követő 3-5 évben érzékelhetően csökken az árkülönbség a jelenlegi tagállamok és a csatlakozó országok egyes élelmiszer-ipari termékei között – nyilatkozta Franciszek Hutten-Czapski, a Boston Consulting Group varsói irodájának menedzsere Budapesten.
Szerinte a jelenlegi tagországok árai valamelyest csökkennek, míg a csatlakozókéi emelkednek, jelenleg ugyanis átlagosan 41 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek a belépőknél, mint az EU-ban. Ez összhangban van azzal a hazai közaggodalommal, amely szerint „inflációs bomba” rejlik az élelmiszerek hazai árszintjében; sokan árrobbanástól tartanak.
Érdekes módon a magyar szakértők mégsem osztják ezt a véleményt.
Bár az élelmiszerek fogyasztói árszintje Magyarországon jóval az EU-átlag alatt van, aligha kell gyors kiegyenlítődésre számítani – szögezte le lapunknak Ferenczi Barnabás, az MNB osztályvezetője. Utalva egy korábban megjelent jegybankos tanulmányra, amely lényegében ugyancsak a várhatóan lassú árkonvergencia mellett tört lándzsát, kifejtette: a jelentős elmaradás egyik oka, hogy az élelmiszerek áraiban nagy súllyal szerepelnek a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő input tényezők (munkabér, ingatlan).
Másfelől bizonyos élelmiszer-ipari termékek romlandóságuk miatt kevésbé szállíthatók. Az ilyen produktumok árszínvonala a gazdasági fejlettséggel arányos, ezért csak hoszszú távon, több évtized alatt, a gazdaság felzárkózásával következhet be lassú árkonvergencia. Ezt a véleményt támasztja alá az a tény is, hogy a jelenlegi tagországok között, sőt még magában az eurózónában is jelentős különbségek vannak még ma is. Az egységes európai valuta bevezetésével nem járt együtt a gyors árkiegyenlítődés.
Titok, mennyiért dolgoznak Tiborczék a postának, és azt sem tudni, miért kaszálták el az állami cég korábbi gigaprojektjét
Mi áll az új ecseri csomaglogisztikai központ óriásbiznisze mögött?
