Gazdaság

HÁROMÉVES GAZDASÁGI PROGRAM – Tovább, tovább

A kormány hároméves gazdaságpolitikai programja a stabilitás megőrzésére, a gazdasági növekedésre és az infláció elleni harcra helyezi a hangsúlyt - jelentette ki a tervezetet elfogadó múlt heti kormányülést követően Medgyessy Péter pénzügyminiszter.

Az ezredfordulóig szóló program az elmúlt évi és az idei adatokon alapul, amelyek szerint a gazdasági növekedés gyorsul, az infláció a prognózisnak megfelelően alakul, s az egyensúly nem romlik tovább. A kormány azzal számol, hogy 1998-ban a GDP növekedése 3-4 százalék körül várható, s az azt követő egy-két évben 4 százalékos szinten stabilizálódik. A kabinet szerint az 1995 óta képviselt gazdaságpolitikai prioritások helyesnek bizonyultak, lényeges változtatásra nincs szükség. A fenntartható gazdasági növekedésnek azonban továbbra is feltétele a szerkezeti reformok végrehajtása.

A továbbiakban a növekedés középpontjában az export és a beruházások ösztönzése állhat. A prognózis az állami invesztíciók évenként 10-12 százalékos reálnövekedésével számol, aminek nyomán a beruházási ráta 2000-re – a tavalyi 21 százalékról – a GDP 27 százalékára emelkedhet.

Az egy főre jutó reáljövedelem s ezzel együtt a lakosság fogyasztása 1998-tól évente 2-3 százalékkal emelkedik. A lakossági jövedelmekből képezhető megtakarítási ráta a számítások szerint az igen magasnak ítélt 1996-1997-es szinten, 15-16 százalékon stabilizálódik. A vállalati szektor felhalmozási célú saját forrásai – amelyek 1996-ban 640 milliárd forintot tettek ki – a program szerint idén elérik a 900 milliárd forintot, 2000-ben pedig ennek duplájára rúgnak majd. A munkanélküliségi ráta ugyanekkorra 10 százalék alá süllyed.

A hároméves program egyik kulcskérdése az inflációval kapcsolatos politika. A kormány számításai szerint a forint értékvesztése 1998-ban 13-14 százalékra, 1999-re 9-10 százalékra, 2000-re pedig 6-8 százalékra csökken. A pénzügyminiszter a leértékelés mértékének óvatos csökkentését helyezte kilátásba, hozzátette azonban: amíg az infláció kétszámjegyű, addig a csúszóleértékelés érvényben marad. Ami a béreket illeti, a szociális partnerek és a kormány közös érdeke, hogy ugyanazt a reálbér-növekedést minél alacsonyabb nominális szinten lehessen elérni. A pénzügyminiszter fontosnak tartja a megegyezést, de nem mindenáron: véleménye szerint egy meg sem kötött megállapodás még mindig jobb a be nem tartottnál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik