Az informatikai ipar és a művelődési tárca által az évtized oktatási-informatikai beruházásának tekintett projekt széles körben nagy hullámokat vert, így érthető, hogy felfokozott várakozás övezi az MKM-ből érkező híreket. A minisztérium illetékese, Racskó Péter nem tud arról, hogy bárki is módosítani kívánta volna a már kitűzött határ-időket vagy leállítani a beruházást. Az e projektre a minisztérium csapatához szerződött egyetemi oktató szerint szinte minden szakmai érdekcsoport számára előnyös az MKM Internet-építő akciója. Mindemellett a projekt befejező dátuma, 1998. augusztus 31. azt is jelzi: a jövő évi választásokon a kormánykoalíció és Magyar Bálint miniszter valószínűleg politikai tőkét kíván kovácsolni a sikerből.
A középiskolai Internet-projekt ugyanis igen hosszú távú célokat fogalmazott meg, s a mai – kézzelfoghatóan anyagi – hasznán túl óriási stratégiai értékeket rejt magában. Minden önkormányzati és nem önkormányzati középiskola (néhány általános iskolával, kollégiummal és egyéb szakmai intézménnyel kiegészülve) 64 kilobit/másodperc sebességű Internet-kapcsolathoz jut 1998. augusztus 1-jéig. Az intézmények legalább 7-8 számítógépből álló Internet-labort kapnak (az önkormányzatok erejétől és támogatási hajlandóságától függ, hogy ezen felül vásárolnak-e még számítógépeket). A 6-10 ezer pedagógus informatikai továbbképzésére a becslések szerint több mint egymilliárd forintot költenek, s a továbbképzés különböző szintjein a tanárok – a megszerzett képesítéstől függően – jövedelemkiegészítésben részesülnek. Az Internet-hálózatra rákerülnek az oktatást és a pedagógusokat segítő tan-, szemléltető anyagok, dokumentumok, közgyűjtemények, illetve az iskolák, a fenntartók és az MKM által használt adatbázisok. A hálózatra a következő öt évben – ha a pályázat sikeres lesz – legalább hatmilliárd forintot fizet ki a tárca. A számítógépek beszerzésére eddig 1,6 milliárd forintos előirányzat szerepelt, de az előzetes megrendeléseknek csak május 30-ig kell beérkezniük az önkormányzatoktól. Pedagógusok továbbképzésére a tárca 3,4 milliárd forintot szánt, s ennek harmadát kizárólag az informatikai továbbképzésre kívánja fordítani. A következő két évre mintegy 80 millió forintos költségkeretet nyert el pályázatával a project PR-ját vállaló Csodák Palotája. Több száz millióra tehető a készülő oktatási anyagok, dokumentumok költségei is, de a fizetés formája egyelőre nem tisztázott.
Az MKM igen demokratikus, ám éppen emiatt nehezen koordinálható és óriási munkával járó projektet szervezett az Internet kiépítésre. A tárca nem kíván közvetlenül beleszólni – áttételesen annál inkább -, hogy milyen rendszert választanak a fenntartók iskoláik számára.
Az MKM-pályázat az önkormányzatok számára is kecsegtet némi előnnyel: ha több számítógépet rendelnek, azt részint olcsóbban kaphatják meg a szállítóktól, részint a kedvezményes árakon saját (egyéb) hivatalaikat és intézményeiket is kistafírozhatják minőségi gépekkel, ha vannak erre fordítható forrásaik. Az MKM ugyanis a PC-szállítóknak kiírt tender szempontjai közé kívánja sorolni, hogy a gyártónak (nem a kereskedőnek!) 3 éves garanciát kell vállalnia gépeire, Euro ISO szabvánnyal kell rendelkeznie, a cégnek iskolai internetes oktatási tapasztalatokat kell tudnia felmutatni, s évente legalább 1-2 ezer PC-t kellett értékesítenie Magyarországon. Ezenkívül minél szélesebb körű partneri, szerviz- és viszonteladói hálózatot kell fenntartania az országban. Ezeknek az előzetes várakozásoknak leginkább a multinacionális cégek tudnak megfelelni. Ez gyakorlatilag automatikusan kizárja a kisebb hazai számítógép-összeszerelő vállalkozásokat, de még az olyan nagy hazai gyártókat is, mint az Albacomp, a Műszertechnika.
Mindez előrevetíti olyan vitás pontok felbukkanását, amelyek felbillenthetik a versengés egyensúlyát. Az MKM szempontjai között az ár 70 százalékos súllyal esik latba a végső döntés meghozatalánál. A tárca tervei szerint egy-egy PC átlagos ára 250 ezer, egy-egy szerveré mintegy 850 ezer forint lehet, s ebből remélnek a gyártóktól kedvezményt kapni. A tervek szerint 1200 iskolába kerülnének számítógépek 1997 végére. Ezek “irányára” – iskolánként csak 7 darab PC-t számolva, központi gépek nélkül – 2,1 milliárd forint. Az előirányzott összeg ennél félmilliárddal kevesebb. S mivel nem egyetlen győztest kívánnak hirdetni, a lehetséges árengedmény mértéke gyártónként mind kisebbé válhat. A tárca 30-50 százalékos kedvezményre számít, az informatikai ipar képviselői pedig keményen alkusznak, bár árajánlatukkal csak az utolsó pillanatban állnak majd elő.
Annak ellenére, hogy az MKM nyílt pályázatról beszél, 14 lehetséges gyártóval már az elmúlt év óta folyamatosan tárgyal, és a Budapesti Műszaki Egyetemen megrendezett minibemutatón is csak ezek vettek (vehettek?) részt. Eközben Budapesten egymás kezébe adják a kilincset a multinacionális cégek vezető képviselői. – Már minden cég főnöke járt itt – jegyezte meg Racskó. A tizennégyek érdeke, hogy minél szűkebbre szabják azt a kört, amelyből a lehetséges szállítók kikerülhetnek, s erre információink szerint burkolt ígéretet is kaptak egy minisztériumi köztisztviselőtől – ezt a projekt vezetője nem erősítette meg, de nem is cáfolta. A minisztérium érdeke, hogy minél jobb gépeket kaphasson minél olcsóbban, minél szélesebb szerviztámogatással. A tenderre készülőké pedig az, hogy minél jobb áron részesedést szerezzenek a magyar oktatásügy korszerűsítésében. S ez számukra nem csupán marketing-előnyökkel jár, hanem újabb szállítások lehetőségével is – például a diák nem akar majd a nevenincs PC-k elé ülni, s követelni fogja magának a legnevesebb cégek termékeit.
A magyar tulajdonú cégekkel szembeni óvatos távolságtartás rávilágít a hazai informatikai ipar felemás voltára, amelyben a bóvlit forgalmazó kisebb kereskedői kör jelenléte az egész iparágra kedvezőtlenül hat vissza. Az Internet-projekt első tenderét az idén április 29-én bontották fel. Valószínűsíthető, hogy kedvező ár esetén az Elender a Matávtól vásárolja meg a szolgáltatás technikai alapját. A Matáv – amelynek győzelmét pedig mindenki előre jelezte – a Gazdasági Versenyhivatal elmarasztalása miatt nem indulhatott az állami pályázaton. Lévén, hogy a kiépült országos – Internet-kapcsolatra használható – nyilvános hálózatok a Matáv tulajdonában vannak, igen nehéz lenne az Internet-szolgáltatást a Matáv infrastruktúrája nélkül kiépíteni. A Matáv szakértői szerint legalább 1,1 milliárd forintos beruházást kellett volna végrehajtania a cégnek, ha megnyeri a tendert. Az is figyelemre méltó adat, hogy miközben a távközlési szolgáltató évente mintegy ezer bérelt vonali kapcsolatot épít ki, az Internet-tender leendő győztesének ezerkétszázat kell alig több mint egy esztendő alatt felépítenie és beüzemelnie.
Az Elender hajszálnyival alacsonyabb áraival számolva évente 1,385 milliárd forintba kerül az iskolák Internet-kapcsolatának fenntartása, öt év alatt tehát 6,9 milliárdba. Az óriási summa ellenére egyetlen szolgáltató sem jut majd busás haszonhoz; az első három év legfeljebb arra elegendő, hogy a befektetések valamiképpen megtérüljenek. A valódi hasznot a negyedik-ötödik év hozná meg, s talán az, hogy az iskolákon kívül mások is felhasználnák ezt az infrastruktúrát.
