Az 1996 végéig hatályos pénzintézeti törvény értelmében 1994 februárjában nyolc hazai bank (a Budapest Bank, az Inter-Európa Bank, a Magyar Hitel Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Takarékbank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az OTP Bank, valamint a Postabank) alapította a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-t. Ezt követően a volt Állami Bankfelügyelet valamennyi, betét elfogadására és bankszámla vezetésére, illetve hitel nyújtására feljogosított hitelintézetnek 1996. június 28-ig előírta a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerhez való csatlakozási kötelezettséget. Ez utóbbi teljesítése azonban némi bonyodalommal járt. Néhány külföldi tulajdonú, hazai telephellyel rendelkező bank – elit ügyfélköre védelmére hivatkozva – ódzkodott a korai belépéstől. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a jogszabály ugyan valóban előír egy bankok által létrehozott információs rendszerhez való csatlakozást, de nem jelöli meg annak konkrét intézményét – legkevésbé pedig éppen a BAR-t. A belépéssel kapcsolatos fenntartások azonban nem sokkal később szertefoszlottak. Olyannyira, hogy az 1996-ban új részvények kibocsátásával végrehajtott tőkeemelés után az osztrák Creditanstalt Budapest (CA) már 9,78 százalékos tulajdonosa lett a BISZ Rt.-nek. Az 52 millió forintos alaptőkét egyébként a korábbi tulajdonosok mellett további öt bank (a CA mellett a Mezőbank, az akkor még Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank, ma már Magyar Fejlesztési Bank, a Commerzbank és a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet) emelte fel 92 millió forintra.
