Harmadik nekifutásra a kabinet elfogadta és határozatba foglalta a 2007-ig szóló autópálya-fejlesztési koncepciót. Eszerint egy évtized alatt minimum 120 kilométer új (kétszer kétsávos) autópálya és 265 kilométer autópályává fejleszthető (kétszer egysávos) gyorsforgalmi út épülne. Ennek teljes forrásigénye mai áron 312,8 milliárd forint, melyet vegyes finanszírozással, nagyrészt a közlekedők által gyarapított útalapból (210 milliárd forint), kisebb részben pedig a közteherviselők által fizetett állami költségvetésből (28,3 milliárd forint), illetve az autópálya-üzemeltető koncessziós társaságok forrásaiból (74,5 milliárd forint) terveznek fedezni.
Az útdíj továbbra is a pályákat üzemeltető koncessziós társaságot illetné meg. Lotz Károly közlekedési miniszter kérdésünkre válaszolva kifejtette: továbbra sem zárkóznak el a koncessziós út-építési formától, de az így épülő szakaszokban az előterjesztés átlagosan 50 százalékos állami részvételt tartott kívánatosnak. Ennek révén ezeken az utakon elérhetővé válik a mai áron számított 7-10 forintos kilométerenkénti úthasználati díj. Az elkerülőutak továbbra is ingyenesek maradnának. A pontos mérték meghatározásánál a kormánynak így lehetősége nyílik a régió fejlettségét is figyelembe venni.
Az útépítés költsége 1998-ban várhatóan 15,5, 1999-ben 13, 2000-ben pedig 14 milliárd forintra rúg majd. Egy felfutás után az állami kiadások 2004-ben a 35-40 milliárdot is elérhetik, majd mértékük 2007-ig 25 milliárdra csökkenne. A tervekben szereplő számok megvalósulására a konkrét biztosítékok egyelőre nem ismeretesek.
Koncesszióra Lotz Károly főként két helyen lát lehetőséget: az M7-esnél, ahol jelenleg prekvalifikációs szinten áll az ügy, illetve az M5-ös Kiskunfélegyháza és Röszke közötti szakaszán. Az M5-ös továbbépítésében az államháztartás 50 százalékig venne részt, 24 milliárd forint értékben. Az M3-as csupán Nyíregyházáig épülne meg, mert az ukrán fél Barabás határközség után nem tudta garantálni a pálya folytatását. A keretösszegbe beletartozik a továbbra is ingyenes M0-ás gyorsforgalmi út M5-ös és M3-as közötti, keleti szakaszának megépítése és az épülő autópályák menti elkerülőutak megfelelő felkészítése is. A jelenlegi kormánydöntés lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy a koncesszor a szerződés alapján meg tudja akadályozni az elkerülő utak megfelelő fejlesztését – húzta alá a szakminiszter.
Saját forrás fedezné az M1-es bizonyos szakaszainak, illetve az M7-es Budapest és Zamárdi közötti szakaszának teljes felújítását is. Az M1-es felújítására 11, míg az M7-esre várhatóan 10 milliárd forintot kell költeni. Ez utóbbit a kormány apportként adná az M7-es jövendőbeli koncesszorának: az állam részéről vállalt, 50 százalékot kitevő 36,5 milliárd forintnak részét képezné e 10 milliárd is. A munkálatok itt a tervek szerint jövőre kezdődnének el és három évig tartanának. A pálya bizonyos szakaszokon új sávval is kiegészülhet – ígérte a miniszter. Az M3-as Füzesabony és Polgár közötti kétszer kétsávos szakaszának építése folytatódik, melynek finanszírozását az Európai Fejlesztési Bank, illetve a Kreditanstalt für Wiederaufbau továbbra is vállalta. (Itt az állami pénzeszközök részvétele információink szerint 70 milliárd forint, azaz 83 százalék.) A miniszter a közeljövőben kizárta a “vinyettás” rendszer bevezetését.
Az útalapot jelenleg a benzinárba beépített fix összeg fedezi. Ennek mértékét eddig a költségvetési törvény határozta meg, ami idén literenként 15 forint 40 fillér. A jövő évtől ez is megváltozik: értesüléseink szerint a pénzügyi és a közlekedési tárca, illetve a Jövedéki Tanács közötti vitában végül is a közlekedésiek koncepciója érvényesült, mely szerint a jövőben negyedévente és a literenkénti benzinárra vetített százalékos mértékben határoznák meg az útalap-hozzájárulás mértékét. A szaktárca előzetes becslései szerint ez 14,1-14,2 százalék lesz 1998-ban, és mértéke várhatóan évente növekszik majd. Ha az útalap-hozzájárulás emelkedése meghaladná az éves inflációs rátát, úgy a benzinárat a fogyasztási adó csökkentésével korrigálnák vissza. A döntéssel az autópályákra is kibővül az útalapból finanszírozható beruházások köre.
