A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megítélése szerint némileg lelassult ugyan a magyar gazdaság növekedése 1996-ban, de a szigorú költségvetési és pénzügypolitika megteremtette az erőteljes és tartós bővülés alapvető feltételeit. Az IMF-jelentés Magyarország számára 0,2 százalékos reálnövekedést jósol 1997-re, szemben a tavalyi 1 százalékos bővüléssel. A beszámoló szerint az infláció 18 százalékosra fog csökkenni az 1996-os 24 százalékról. A jelentés külön fejezetet szentelt a tőkebeáramlás témakörének, kiemelve a magyar és a kazah példát. Aláhúzta, hogy Magyarország mind abszolút mennyiségben, mind egy főre számítva toronymagasan a legtöbb tőkét vonzotta a térség államai közül, sőt az utóbbi, 1200 dolláros mutatójával a világelsők között van. A nemzetközi pénzintézet aláhúzta azt is, hogy éles különbségek jelentkeznek az egyes országok között: azok amelyek a legtovább jutottak az átalakulásban, már kezdik learatni az átfogó reformok és stabilizációs politikák gyümölcseit. Az IMF ezek közé sorolta a balti államokat, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát, kiemelve, hogy legtöbbjükre a viszonylag erőteljes növekedés és mérséklődő inflációs ütem a jellemző, és ők azok, amelyek a legolajozottabban be tudtak illeszkedni a nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszerekbe. Az IMF előrejelzése szerint a szlovák gazdaság várhatóan 6, a lengyel és a horvát 5,5, a cseh 4,5 és szlovén 4,0 százalékkal bővül az idén. A beszámoló utalt arra is, hogy hitelminősítése alapján a térségből hét ország – köztük Magyarország – tartozik befektetői kategóriába.
