A lombardhitelek, azaz az értékpapír fedezete mellett felvett hitelek elterjedését az magyarázza, hogy a hazai kisbefektetői réteg meglehetősen tőkeszegény, és ily módon próbál többletforráshoz jutni. A meglévő papírjait letétbe helyezve újabb részvények vásárlására nyílott lehetősége, azaz még nagyobb hasznot tudott húzni a részvénypiacot lassan két éve jellemző általános áremelkedésből. A frissen piacra lépettek körében viszont még nem alakulhatott ki egyfajta veszélyérzet, amit a régebben tőzsdézők már megtapasztalhattak például 1994 februárját követően, amikor a tőzsdeindex 2200 pontról 1200 pont alá zuhant.
A befektető a letétbe helyezett részvények aktuális árfolyamértékének 60-70 százalékát veheti fel hitel formájában, amit szándékától függően akár ismét részvényekbe fektetheti be. Lehetőség van viszont arra is, hogy az általa megvásárolni kívánt részvények értékének 30-40 százalékát fizeti ki a befektető, és a hiányzó összeget kipótolja a bank a megvásárolandó részvények fedezete ellenében. A minimálisan felvehető összeg általában 1 millió forint, de néhol 4-5 millió forintot is elérheti az alsó küszöb.
Érdemes tudni, hogy a hitelből vásárolt, illetve a fedezetként szolgáló részvények tőkeszámlára nem helyezhetőek, így az árfolyamnyereség 20 százalékát kénytelen forrásadóként befizetni a befektető. Ez úgy kerülhető el, hogy mielőtt eladnánk a papírokat, kifizetjük a hitelt, és így visszahelyezhető lesz a tőkeszámlára. A hitelek futamideje fél év, de ez külön kérésre meghosszabbítható. A hitelek éves kamata általában 24 és 26 százalék között van, de találkozhatunk akár 29 százalékos kamattal is. (Az árfolyamnyereséggel akár néhány hét alatt elérhető tízszázalékos hozam reményében viszont a befektetőket sokkal kevésbé érdekli a hitelek éves kamat, mint az, hogy adott esetben milyen gyorsan juthat hozzá a pótlólagos forráshoz.) A terheket növeli még a hitelhez tartozó 0,5-1 százalékos egyszeri kezelési költség. A kamatfizetésre negyedévente kerül sor, ez lehet naptári negyedév, illetve a hitelfelvételtől számított három hónap. Így könnyedén kiszámítható, hogy egy 26 százalékos kamatozású hitel terhei ennél lényegesen nagyobbak.
A hitelek népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy sok brókercégnél akár heteket is kell várni a hőn áhított hitelre, mivel a bankok szűkös forrásoldala csak meghatározott mennyiségű hitel kihelyezését teszi lehetővé. (A brókercégek csupán közvetítő szerepet játszanak a hitelek kihelyezésekor, mivel hitelt csak hitelintézetek nyújthatnak.) Egyre több bank ismeri fel miféle előnyökkel jár a lombardhitelek nyújtása, mivel a hitelintézetek minimális kockázat mellett igen magas kamatokon helyezhetik ki szabad forrásaikat. Az ügyfél fizetésképtelenségének veszélye csak akkor léphet fel, ha az adott részvény árfolyama 30 százalékot esik egy nap alatt. A tőzsdeszabályzat értelmében viszont már 20 százalékos napon belüli árfolyamcsökkenés esetén felfüggesztik az adott papír kereskedését, így tehát a bankok kockázata sokkal alacsonyabb, mint más hitelfajták esetében. Amennyiben az áresés következtében elapadna a hitelek mögött álló fedezet értéke, a banknak módjában áll az ügyfél megkérdezése nélkül eladni a részvényeit. A legnagyobb hitelkihelyezők a piacon a Daewoo Bank, a Hanwha Bank, a HBW Express és a különböző főként vidéki takarékszövetkezetek.
A lombardhitelek hatását a részvénypiacra nehéz elemezni, tekintettel arra, hogy az összállományról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, csupán becslésekre lehet hagyatkozni. Ezek szerint viszont a 10 milliárd forintot is meghaladja ez idő tájt a hitelből vásárolt részvények értéke a Budapesti Értéktőzsdén. Az elmúlt időszak áresése tükrében viszont érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen hatása lehet a későbbiekben az árfolyamok esetleges további mérséklődésének. Minden valószínűség szerint a mostani árkorrekciónak még nem volt nagy hatása a lombardhitelekre, a befektetők pótlólagos befizetésekkel finanszírozták veszteségeiket. Feltételezhetően katalizátorként hatna viszont az árak csökkenésére a pozíciók folyamatos kényszerlikvidálása és nem kívánt mértékű áreséshez vezetne. A jelenlegi korrekció során a két legnagyobb árfolyamveszteséget elszenvedő részvény a Mol, illetve a TVK volt. Köztudott, hogy a hitelekből leginkább e két papírt vásárolták a befektetők. Ha e két részvény együttes, átlagos napi forgalmát tekintjük (2,5-3 milliárd forint), és ezt szembe állítjuk a becsült lombardhitel-állománnyal, akkor érzékelhetjük igazán, mekkora problémát okozhat ez a túlduzzadt állomány. Nem véletlen, hogy a magyarországinál jóval fejlettebb tőkepiaccal rendelkező országokban is szigorúan kontrollálják a felvehető hitel nagyságát, ezzel ugyanis megakadályozható, hogy az árak megalapozott fundamentális háttér nélkül lufballonként felfúvódjanak, majd értelemszerűen kipukkadjanak. Így mielőtt bárki is lombardhitelt venne fel, érdemes átgondolnia, mert nemcsak a lehetséges nyereség többszörös, hanem a veszteség is.
