Sokéves hagyományt felborítva, úgy tűnik, rosz- szul járnak azok az önkormányzatok és társasági dolgozók, akik a mai napig megtartották részvényeiket a regionális gázszolgáltatókban. Eddig mindig azok az eladók dörzsölhették elégedetten tenyerüket, akik az utolsók között értékesítették papírjaikat: a piac nekik volt hajlandó megadni a legmagasabb árat. Ám a jelek szerint e taktika a gázszolgáltató-részvények értékesítésekor nem jött be. Ezt leginkább a Tigáz-papírok árfolyamának mélyrepülésekor tapasztalhatták meg a befektetők.
Az ez év elején az önkormányzatokhoz, illetve a társaság dolgozóihoz került Tigáz-részvények jegyzése – a brókercégek intenzív keresletének hatására – tavasz közepére 140-150 százalékos árszintre emelkedett. A legnagyobb vásárló, az OTP Értékpapír Rt. júniusban már a Tigáz jegyzett tőkéjének mintegy 25,2 százalékát tudhatta magáénak, hogy aztán kora ősszel értékesítse azt az esseni székhelyű, német RWE energiaszolgáltató nagyvállalatnak. Bár az ügylet árfolyama nem került nyilvánosságra, piaci szereplők tudni vélik, hogy a végső ár az OTP által a Tigáz-részvényekért utoljára kínált 150-152 százalékos árfolyamot nem sokkal haladta meg. Az alacsonyabb átlagár okán viszont az OTP Értékpapír Rt. több százmillió forintos nyereséget könyvelhetett el.
Az új szakmai befektető megjelenése óta a Tigáz-részvények tőzsdén kívüli piaci árfolyama gyakorlatilag összeomlott. A részvények értéke az elmúlt hetekben ismét a januári árfolyamszintre – azaz a névértékre – süllyedt. Azzal a korántsem elhanyagolható különbséggel, hogy míg januárban több tízmilliós, vagy akár százmilliós tételeket is el lehetett adni a piacon, addig jelenleg az egy-két milliós csomagok értékesítése is reménytelen vállalkozásnak ígérkezik.
A Tigázban részesedést szerzett RWE az 1995. novemberi privatizáció óta már a második nagy szakmai befektető a regionális gázszolgáltatókban. Korábban az orosz Gazprom pénzügyi érdekeltségeken keresztül már tulajdont szerzett a Gas de France által irányított Égázban és Dégázban. Így már csak egy “titok” maradt: a Hypo-Securities kinek értékesítette a Kögázban névértéken felvásárolt mintegy 20 százalékos (de egyes piaci szereplők által több mint 25 százalékosra taksált) részvénypakettjét. Nagy meglepetések nem várhatóak, hiszen a Hypo-Bank Hungaria a német Bayernwerke házibankjaként már több energetikai társaság megvásárlásában működött közre brókercégén keresztül. Amióta a Hypo-Securities kivonult a Kögáz-részvények piacáról, e papírok ára is jelentős mértékben csökkent; olyannyira, hogy azok már szinte eladhatatlanná váltak.
Jelenleg az egyedüli nyertes gázrészvény-tulajdonos önkormányzatnak a szegedi tűnik. A dél-alföldi város által a Dégáz Rt.-ben jegyzett 5 százalékos részvénycsomag az elmúlt időszakban felfelé mozdult el, s a hírek szerint az önkormányzat már 120 százalékon is kapott ajánlatot papírjaiért.
A piaci szereplőket meglepte, hogy ilyen piaci környezetben a Postabanknak milyen gyorsan és milyen magas áron sikerült túladnia az ÁPV Rt.-től kapott gázrészvény-csomagján. A Figyelő értesülései szerint az idén, szeptember második hetében a Postabanknak ténylegesen átadott, öt regionális gázszolgáltató összesen több mint 2 milliárd forint névértékű részvényeiből álló csomagot (lásd táblázatunkat) egy titokzatos vásárló egyben vásárolta meg, 150 százalékos árfolyamon. Szakértők az értékesítés gyors lebonyolításából, a piaci árakat meghaladó árfolyamból (az átadott gázszolgáltató cégekből négy részvényének piaci árfolyama 100 százalék körül mozgott az értékesítés napjaiban), a versenyeztetés elmaradásából, s a kifizetendő összeg (több mint 3 milliárd forint) nagyságából arra következtetnek, hogy a vásárló a Mol Rt., vagy annak valamely pénzügyi érdekeltsége volt.
E feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy a Mol szerte az országban igyekszik az önkormányzati alapítású gázszolgáltatókban (például Kiskungáz, Turulgáz, Abaújgáz) többségi tulajdont szerezni. Ráadásul a cégnek érdeke, hogy – mint kizárólagos magyarországi nagykereskedő – jelen legyen a gáz kiskereskedelmi értékesítésében, s ezt a terepet ne csak az európai multinacionális vállalatok (a Gazprom, a Gas de France, az RWE és a Ruhrgas) birtokolják.
