A vállalatok vagyonának átfogó védelme meglehetősen nehéz feladat elé állítja a biztosítókat. Egy füst alatt kell ugyanis megoldaniuk az épületek, termelőeszközök, a gyártott termékek, illetve az emberi erőforrások biztosítását. Az erre szolgáló vagyonbiztosítási csomagokban az ügyfelek maguk állíthatják össze különféle elemekből (például általános vagyonbiztosítás, szállítmánybiztosítás, termékfelelősség-biztosítás) a számukra megfelelőt, meghatározva, hogy a védelem mekkora kockázatokra és összeghatárra vonatkozzon.
A kirakós játék egyik fontos darabja az úgynevezett munkáltatói felelősségbiztosítás, amely általában az üzemi balesetek okozta károkra nyújt fedezetet. Mint azt Papp Árpád, a Hungária Biztosító (HB) osztályvezetője elmondta, a biztosítási szerződés megkötését megelőző kockázatelemzéskor a biztosítók megvizsgálják, hogy a vállalat milyen mértékben tesz eleget a tevékenységére vonatkozó hatályos munkavédelmi előírásoknak. Elemzik a folytatott tevékenység balesetveszélyességét, illetve az elmúlt 3-5 év baleseti statisztikáit is. Általában elmondható, hogy a díjszabás során a veszélyesebb tevékenységeknél (például bányászat, robbantás, vegyipar) a szokásos – statisztikai adatokon alapuló – díjaknál magasabb szorzót alkalmaznak. Amennyiben az adott cégnél bizonyíthatóan hiányos volt a munkavédelem, a biztosító megtagadhatja a kár kifizetését.
Hasonlóan nyilatkozott Lám György, az ÁB-Aegon Biztosító vezető kockázatelemzője is, aki szerint a munkavédelem fontos szempont a munkáltatói felelősségbiztosítás kockázatainak elbírálásakor. A társaság általában csak abban az esetben köt biztosítási szerződést erre a kockázatra, ha az adott ügyfél a munkavédelemre vonatkozó – törvényben előírt – minimumot teljesíti. Amennyiben viszont valamelyik vállalat “túlteljesít”, annak akár az éves díj 20-25 százalékát is elengedik, a HB-hez hasonlóan. Ha kár esetén hiányosságokat tapasztalnak, és azokat többszöri felszólítás ellenére sem rendezik, az is előfordulhat, hogy a biztosító él az úgynevezett regresszálási joggal. Ez azt jelenti, hogy kifizeti ugyan a balesetet szenvedett dolgozónak a kártérítést, ám visszkereseti joggal élhet az előírásokat be nem tartó céggel szemben.
