A lakástakarék-pénztári befektetés előnye, hogy a hitelt igen alacsony, 6 százalékos kamattal lehet felvenni, ám velejárója, hogy a betéti kamat mindössze 3 százalék. A megtakarítási oldal kondícióinak javítása érdekében az állam – a megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodva – évente támogatást nyújt. Ennek mértéke az előtakarékoskodó által az adott évben betétként elhelyezett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban évi 36 ezer forint.
Az egyéb lehetőségekkel való összehasonlítás érdekében tételezzük fel, hogy valakinek 4 év múlva lakáscélra szüksége lesz 650 ezer forintra. Ennek érdekében hajlandó havonta rendszeresen 5 ezer forintot megtakarítani, hiszen bankhitelt is csak megfelelő saját erő “fitogtatása” esetén kaphat. A számítások során néhány egyszerűsítéssel kell élnünk. Feltételezzük például, hogy a banki kamat a megtakarítási futamidőnek választott 50 hónap, majd a 69 hónapos törlesztési periódus alatt is változatlan. Tekintettel a csökkenő kamattrendre, számoljunk a jelenlegi kamatszintnél alacsonyabb, 18 százalékos betéti és 23 százalékos hitelkamattal. A befizetések jelenértékét és az inflációt elhanyagolhatjuk, mert ezek mindkét konstrukciót egyformán érintik.
Mint a mellékelt táblázatból kiderül, önmagában csak a megtakarítási szakaszt vizsgálva a banki hozam – az adott kamatszinttel számítva – magasabb, azonban ezt a különbséget a hiteloldalon befizetendő törlesztések többszörösen kompenzálják. Lényeges azt is megjegyezni, hogy a megtakarítás és a hiteltörlesztés összege között a lakástakarék-pénztári konstrukciónál alig van különbség, mindössze 246 forint, míg a banki betét és hitel közötti differencia majdnem 50 százalékkal nőtt meg, s így 7246 forintot mutat.
A táblázatból nem olvasható ki, ám ugyancsak lényeges különbség, hogy amíg egy kereskedelmi bank – tekintettel az inflációs környezetre – szinte soha nem hajlandó többéves futamidejű hitelt előre rögzített kamatozással nyújtani, addig a lakástakarék-pénztári hitelek kamata a szerződéskötés pillanatában, a tényleges hitelfelvétel előtt évekkel eldől. Figyelemre méltó az is, hogy a lakástakarék-pénztár betéti és hitelkamata között mindössze 3 százalék a különbözet, amelyet a kereskedelmi bankok hasonló különbözete jóval felülmúl.
Összességében úgy tűnik tehát, hogy aki lakás céljából kíván megtakarítani és hitelt felvenni, annak érdemes az erre kitalált és Nyugat-Európában már jól bevált pénztári konstrukciót választania.
