A származási szabályok legfontosabb tisztázandó kérdése: mi minősül olyan megmunkálásnak vagy feldolgozásnak, amelyet az előállítás során felhasznált nem-származó anyagokon elvégezve, a végtermék már származónak minősül. Ehhez definiálni kell a gyártelepi ár fogalmát, amely magában foglalja az áru előállításával kapcsolatos minden kiadást: az alapanyag árát; az amortizációt és a hasznot; levonva ebből bármely olyan adót, ami a termék kivitele esetén visszatéríthető. (A tényleges eladási ár nem lehet alacsonyabb a gyártelepi árnál.) Az alapanyagérték megállapításánál a WTO szerinti vámérték a mérvadó, ami a felhasznált nem-származó anyagok behozatala idején megállapított vámérték. Ha ez ismeretlen, vagy nem állapítható meg, akkor az EU-ban, illetve Magyarországon az anyagokért fizetett első megállapítható ár az irányadó. (A származási százalékot az esetleges alulszámlázás jelentősen befolyásolhatja.) Fontos a feldolgozási szabály is, ami meghatározza, hogy az alapanyagot milyen formában kell importálni, hogy ne veszítse el származó jellegét. A származási szabályokat az unió bármikor ellenőrizheti.
A meglehetősen szigorú előírásokat némiképp enyhíti az úgynevezett tolerancia-szabály, miszerint a gyártelepi ár egytizedéig fel lehet használni olyan nem-származó alapanyagokat, amelyeket a feldolgozási szabály egyébként nem engedne meg. A textiltermékek esetében azonban ez nem alkalmazható, s nem halmozható az értékszázalékos, illetve a vámtarifa változására vonatkozó szabállyal sem. A nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás – például hűtés, csomagolás, összeszerelés – a szabály értelmében nem élvezheti a kedvezményt. Ha a készlet származó és nem-származó cikkekből tevődik össze, akkor azt mint egészet származónak kell tekinteni, ha utóbbiak értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 százalékát. (Erre azonban a tolerancia-szabályt nem lehet alkalmazni.) Ha a tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat a géppel együtt szállítják, úgy ezek növelik az idegen származási hányadot. Amennyiben külön szállítják, nem szabad azokat származó hányadként tekinteni és ilyen igazolást kiállítani.
Az EU-ból származó anyagokat Magyarországról származónak kell tekinteni, ha azokat beépítették egy itt előállított termékbe; ez fordítva is igaz. Az EFTA-val kötött megállapodás hasonló tartalmú. A CEFTA-szerződés viszont némiképp eltérő, mivel ebben a viszonylatban csak az importőr ország alapanyagát lehet beépíteni, és csak akkor, ha az áru ugyanoda megy vissza.
Ha a származó ország terméke nem kielégítő megmunkáláson megy keresztül, úgy júliustól megtartja eredeti származását.
