Hétévnyi “megszállás” után ismét a magyar államé lett Kelet-Berlinben egy még 1926-ban megvásárolt földdarab. A ma már hozzávetőleg 2 milliárd forintot érő telek 1990-es kisajátítása az NDK egyik utolsó akciója volt, melyet meglehetősen kurtán-furcsán hajtottak végre. Az intézetet ugyanis csak tavaly értesítették hivatalosan a tulajdonosváltásról. Információink szerint a telekelvétel ügyiratai közt található egy olyan írásbeli utasítás, mely óva int a magyar fél tájékoztatásától, a berlini önkormányzat pedig csak hat évvel az egyesülést követően szánta el magát a színvallásra, s döntött az ingatlan visszaadása mellett.
A telekre régóta fájt már a foga a volt NDK kormányainak. Az első kísérlet még 1963-ra nyúlik vissza: a parcella ugyanis túl közel esett az akkor fölhúzott berlini falhoz. A törvényi alapot a kisajátításra végül egy 1984-es rendelkezés adta, amely szerint a beépítetlen telkeket köztulajdonba kell venni. A magyar intézetnek pedig nem volt pénze arra, hogy épületet húzzon fel a területen. (Ami korábban volt rajta, azt épp a német fél bontatta le, 1963-ban.) A hátsó szándék egyes források szerint inkább a közelgő valutaunió volt, mely után a telek értéke egy csapásra a negyvenszeresét érte: 4 millió márkára rúgott. A telek jelenlegi ötszörös árfolyama is kikalkulálható volt évekkel ezelőtt, miután az ingatlan kormánynegyedben, követségi épületek szomszédságában fekszik. Az utóbbi években a berlini Humboldt egyetem kezelésben volt a terület, de beruházásokat ők sem kezdtek el.
A titkosított akció ellenére Budapest a telekelvonásról igen hamar értesült; a Pénzintézeti Központ egy berlini ügyvédet meg is bízott a magyar fél érdekeinek képviseletével. Ezt a megbízást azonban 1993-ban visszavonták. Végül a berlini foghíj perlekedés nélkül került vissza eredeti tulajdonosához.
A telekvisszaadás napirendre kerülése arra a problémára is rávilágított, hogy a berlini magyar intézet irodáinak nagy költségekkel járó, évi 600 millió forintos bérleti díja a teljes költségvetése kétharmadát elviszi. Ezért még ebben az évezredben építkezésbe kezdenének a parlagon heverő telken. A tervek szerint a kulturális intézet mellett a Humboldt egyetem ugorisztikai tanszéke is helyet kaphatna a leendő épületben. A beruházás pontos költségeiről Dalos György, az intézet igazgatója még nem tudott számot adni.
