Szinte mindegy, hogy adok vagy veszek, lényeg, hogy ott legyek a piacon – idézte fel a Figyelőnek nyilatkozva a régi mondást Koncz Ildikó, a Unicbank önkormányzati üzletágának igazgatóhelyettese. A betétgyűjtés és az önkormányzatoknak nyújtott hitelezés egyaránt jó üzlet a hitelintézeteknek. Az OTP egykori önkormányzati monopóliumát a Unicbank törte meg először, ám a legnagyobb bank 89 százalékos piaci részesedése még mindig igen magasnak tekinthető. A számlavezetésben a Unicbank a második: tavaly az 1100 milliárd forintra rúgó összes önkormányzati költségvetés 6 százalékát kezelték; részesedésüket 10 százalékra szeretnék feltornászni.
A kis falvak számláit kezelő Takarékbankon kívül tavalyig gyakorlatilag kétszereplős volt az önkormányzati piac. Ma már jegyzik itt a Credietanstaltot, a Postabankot, a Kereskedelmi és Hitelbankot, az ING Bankot és a Budapest Bankot is, bár számottevő részesedést egyelőre nem tudtak kihasítani maguknak. A legtöbb “nagy hal” továbbra is az OTP-hez tartozik. A Unicbank összesen 18 önkormányzattal, ezen belül három budapesti – a III. a IX. és a XII. – kerülettel, két megyével és két megyei jogú várossal, köztük Székesfehérvárral “büszkélkedhet”.
Nincs általános gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a települések miként választják ki a számlavezető bankot. Van, ahol nyilvános tendert írnak ki, máshol versenyeztetés nélkül határoznak. A bankválasztásról mindenesetre október 31-ig kell dönteni. Az OTP – mint Wolf László, vezérigazgató-helyettes lapunknak elmondta – a piacvezető pozíció megtartására törekszik. Az itt vezetett önkormányzati betétek állománya az első félév végén 83,3 milliárd forintot tett ki: ez inflációt meghaladó mértékű növekedést takar. Az állami kincstár tavaly januári bevezetése alaposan megnyirbálta az önkormányzati pénzforgalmat. A nettó finanszírozás bevezetésével az éves költségvetés mintegy negyede kiesett a forgalomból, ami a településeket és a bankokat egyaránt érzékenyen érintette.
Az önkormányzatok általában ugyanannál a hitelintézetnél vezetik számlájukat, amelytől kölcsönöket vesznek fel. Hitelfelvételük jócskán alatta marad a lehetőségeknek. Koncz Ildikó szerint a tavaly bevezetett korlát – amely a település éves kötelezettségvállalásának határaként a rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett önkormányzati saját bevétel 70 százalékát jelöli meg – másfélezer települést zárt ki a hitelpiacról: ezek ugyanis nem rendelkeznek jelentős saját bevétellel. Célszerűbb lett volna tehát az éves költségvetéshez kötni a hitelfelvételi korlátot, mivel a legkisebb önkormányzatoknak is szükségük lehet kölcsönre. Így azonban ezeket a kis falvakat csak a szegényebbeket segítő ÖNHIKI tartja életben. Másfelől az is igaz, hogy az önkormányzati szféra egészét tekintve még mindig elég tág a hitelfelvétel lehetősége. A törvény által meghatározott korlátnak ugyanis csak az ötödét használják ki a települések.
A települések OTP-től felvett hitelállománya az első félév végén 21,2 milliárd forintot tett ki, amelynek 87 százaléka tartozott éven túli kategóriába. Az állomány 42 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. Ezt a banknál azzal magyarázzák, hogy a települések a privatizációs bevételeket hiteltörlesztésre használják, így a visszafizetések meghaladják az új hitelek folyósítást.
Bár Koncz Ildikó szerint van olyan hitelintézet is, amelyik 26-28 százalékon helyez ki, a Unicbank 21-23 százalékon marad. Wolf László szerint a vállalati szférához hasonlóan az önkormányzati ügyfelek között is vannak jobb és rosszabb pénzügyi helyzetűek, így a hitelek ára is változik. Egyes vélemények szerint a hitel- és a betéti kamatok különbsége az önkormányzati üzletágban magasabb, mint a vállalati ügyfélkörben, ami részben a kínálati oldalon mutatkozó aránylag enyhe verseny következménye.
Elemzők szerint bármennyire is megéri azonban hitelt nyújtani, több bank egyelőre távol marad ettől az üzletágtól. Az alapvetően közszolgáltatások ellátására hivatott önkormányzatok pénzügyi-üzleti kultúrája ugyanis még jócskán hagy kívánni valót maga után, az állami garanciavállalás pedig megszűnt. A hitelek állománya az elmúlt év végére 38,4 milliárd forintra esett vissza, s az idén tovább csökkent. Az önkormányzatok egyébként jóval több betétet (1996 végén 86,6 milliárd forintot) helyeznek el a bankokban, mint amennyi hitelt vesznek fel, tehát a bankrendszer nettó hitelezőinek tekinthetők.
A hitelpiac pangása keresleti tényezőkkel is magyarázható. Sok településen alapelv, hogy nem vesznek fel hitel, függetlenül annak kondícióitól. Az önkormányzati csődtörvény – vélik többen – elijesztette a településeket attól, hogy pótlólagos forrást vegyenek igénybe, mivel világossá vált, hogy az állam nem vállal garanciát a visszafizetésre.
Budapest is arra törekszik, hogy minél kevesebb hitelt vegyen fel, igaz a fővárosnak bőséges vagyon és saját bevétel áll rendelkezésére. Az adósságszolgálati mutatók jól alakulnak, hiszen jövőre már csak az EBRD-től és a Világbanktól felvett hitelek törlesztése marad. Január elsejei állapot szerint a nettó adósságállomány 14,4 milliárd forintra rúgott, amelynek jelentős része külföldi hitel volt. Pócs Attila, irodavezető szerint nem kizárt, hogy a budapesti önkormányzat még az idén hosszú lejáratú, mintegy 160 millió márka összegű kötvényt bocsát ki.
A hitelek legfontosabb szerepét a szakértők a hosszú távú fejlesztési források előteremtésében látják. Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója szerint mindenképpen kívánatos lenne a hitelpiac élénkülése, mivel így a szükséges fejlesztéseket nem vagyoneladásból és központi fejlesztési forrásokból valósítanák meg. A beruházott eszközök hosszú távú használata révén pedig megtérülhet a befektetett tőke.
