Követelések vásárlására, azaz faktoringra szakosodott cég általános vélekedés szerint komoly tőkeerő nélkül nemigen indulhat be. A kifejezetten erre szakosodott Első Hazai Faktorház Rt. kudarca után azonban (Figyelő, 1997/26. szám) alig akad olyan tőkés csoport, amely jelentős összegeket fektetne ebbe az üzletágba. A pénzügyi tevékenységnek minősülő – az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet külön engedélyéhez kötött – követelés-vásárlás helyzete mindezek nyomán ma meglehetősen sajátos. Hagyományos értelemben vett formája – amikor a jó követelésekkel is “üzletelnek” – ma még (vagy már) nem is igazán létezik. A követeléskezelők és -vásárlók figyelmét a jelek szerint egyelőre a minősített kinnlevőségek kötik le: a szakmát a banki, illetve felszámolói kézben összpontosuló rossz hitelek érdeklik. A bankkonszolidációban érintett nagyobb hitelintézetek többnyire saját követeléskezelő (work out) céget hoztak létre, ezek egy része azonban – munkáját jól-rosszul elvégezve – mára befejezte földi pályáját.
Hosszabb távú terveket szőtt viszont a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). Már csak azért is, mert állományába – a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás alapján – több tízmilliárd forint névértékű, a bankkonszolidáció idején felgyülemlett minősített követelés került. Az ezzel járó feladat (némi bevételt szerezni a mintegy kétezer, hibásnak bizonyult korábbi kihelyezésből) a Magyar Követeléskezelő (MKK) Rt.-nek jutott. A január elsején félmilliárd forintos alaptőkével életre hívott, száz százalékban az MFB tulajdonában álló cég ennek érdekében több kisebb követeléskezelő vállalkozás segítségét is igénybe veszi.
Az MKK nem csupán az anyabankjához került minősített hitelekkel foglalkozik, hanem más bankoktól is vásárol behajtandó követeléseket – hangsúlyozta a Figyelőnek nyilatkozva Balogh Iván vezérigazgató. Ebben viszont adott esetben éppen anyabankja tud pótlólagos tőkével az MKK segítségére sietni. Eközben a társaság az MFB-csoport további tagjainak – például a különböző országrészekben aktív regionális fejlesztési társaságoknak – a közreműködésére is támaszkodhat. A követelések részleges behajtása (az MFB 20 százalékos tőkemegtérülést vár el) rendszerint fél és másfél év közötti időt vesz igénybe.
A faktoringgal és követeléskezeléssel foglalkozó, 1992-ben alakult Construkció Kft. egyike az MKK “alvállalkozóinak”. A hazai magánszemélyek tulajdonában lévő, 15 millió forintos törzstőkéjű céget két éve fűzi szerződéses viszony az MFB-csoporthoz. Ennek értelmében 2-3 milliárd forintos névértéket képviselő MFB-s minősített hitelállományt kezel. Munkájáért jutalékot kap, mely “könnyebb esetekben” a követelések befolyt ellenértékének 5-10 százaléka, a korábbi, bonyolultabb ügyek azonban ennél magasabb részesedést is hoztak a konyhára. A Construkció emellett bankoktól és egyéb – főként felszámoló – cégektől vásárol is hiteleket, feltéve, hogy a követelés biztosítékai között van úgymond érdekes vagyontárgy. A követelésekből kitermelhető jövedelem többnyire a névérték 10 és 60 százaléka közötti sávban szóródik – persze akadnak ennél szerencsésebb és szerencsétlenebb esetek is.
A független követelésvásárló és -kezelő cégek elsősorban rugalmasságuk révén érhetnek el sikereket – vélekedett Szabó Zoltán, a Construkció faktoringgal foglalkozó munkatársa. A mérsékeltebb érdeklődés közepette – és kisebb apparátussal – dolgozó vállalkozások, ha szükséges, egy-egy kétes kinnlevőségbe akár további tőkét is fektethetnek. Ugyanezt a bankoknál a prudenciális szabályok szigorúan korlátozzák. A Construkció – és a hozzá kapcsolódó néhány további vállalkozás – több százmillió forintnyi tőkét képes megmozgatni, rendszerint saját vagyonából. Lehetősége ugyan van banki folyószámlahitel felvételére is, ezzel azonban a cégnél nem szívesen élnek.
A banki követeléskezelő intézmények csoportjának egy másik sajátos tagja az 1991-ben létrehozott, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) work out-cégének indult Kvantum Investment Bank Rt., amely az elmúlt két évben befektetési bankká alakította át magát – mondta a Figyelő kérdésére Haás László vezérigazgató. Állítását számadatokkal is alátámasztotta. Ezek szerint a Kvantum követelésállománya tavaly év végén még meghaladta a 1,5 milliárd forintot, idén decemberre viszont várhatóan 700-800 millió forintra csökken. Ugyanakkor a bank befektetésállománya ez idő alatt a tavalyi érték kétszeresére nő, és a tervek szerint az év végére eléri a 2 milliárd forintot.
Ez azonban nem zárja ki a Kvantum követeléspiaci jelenlétét. Sőt, anyabankjának nagyobb értékű minősített kinnlevőségei mellett más hitelintézetek piaci áron megvásárolt hiteleivel is foglalkozik. Más követeléskezelőktől eltérőn azonban jellemzően nem arról van szó, hogy a Kvantum minél rövidebb idő alatt igyekszik a követelés mind nagyobb hányadát behajtani. Ehelyett – egy úgynevezett követelés-konverzió révén – a bank tulajdoni részesedésre váltja át a hiteleket. Így voltaképp kockázati tőkésként lép fel, s az ekként tulajdonába kerülő korábbi adóson lehetőleg csak annak feljavítása után ad túl. Ezen követelés-érvényesítésként aposztrofált tevékenység – melyből a Kvantumnak tavaly 1,2 milliárd forint árbevétele származott – tehát jóval túlnyúlik a klasszikus követeléskezelés szabályain.
