A befektetők először csak az egyensúlyi problémákkal küszködő országok – Malajzia, Indonézia, Thaiföld – piacairól kezdtek menekülni, tavasszal, illetve a nyár folyamán. A “kistigrisek” problémái azonban nem maradhattak elszigeteltek: az ezen piacokra legtöbbet invesztáló, és azokkal fontos kereskedelmi kapcsolatokat ápoló államok, mint Japán vagy Hongkong is a befektetők kritikájának középpontjába kerültek.
Annak ellenére, hogy Hongkong a világ egyik legnagyobb devizatartalékával, s szilárd gazdasággal rendelkezik – s ráadásul Kína is minden erejével kiállt a szigetország pénzügyi stabilitása mellett -, az elmúlt hetekben látványos spekuláció kezdődött a hongkongi dollár ellen. Az országból kimenekülő befektetők a mélybe hajtották a részvényárfolyamokat: a hongkongi Hang Seng index októberben 40 százalékot esett.
Az európai államok közül Nagy-Britannia ápolja a legszorosabb gazdasági kapcsolatokat Hongkonggal. Nem véletlen tehát, hogy a Hang Seng október 23-ai több mint 10 százalékos zuhanására a londoni tőzsde igen agresszív, 3 százalékot meghaladó eséssel reagált, amit követtek az európai részvénypiacok és a New York-i tőzsde is. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a nemzetközi pánik első hullámából még kimaradt, az ünnepi munkaszünet miatt.
Az Egyesült Államokban is feléledt részvénypiaci pesszimizmus ezután meghatározóvá vált a világ tőzsdéin. Ennek eddigi csúcspontja hétfőn volt, amikor a vezetőnek tekintett amerikai részvényindex, a Dow Jones rekordnak számító, 554 pontos (7,18 százalékos) egynapos zuhanást volt kénytelen elkönyvelni. Valószínű, hogy az áresés még ennél is súlyosabb lett volna, ha nem függesztik fel a kereskedés közben a piacot.
Ezen a ponton persze már érdemes elgondolkozni a folyamatok sajátos logikájáról. Míg a Malajzia és Hongkong közötti kapcsolat viszonylag gyorsan felállítható, korántsem ilyen egyszerű belehelyezni a képbe az Egyesült Államokat: a világ legnagyobb, és nyíltnak alig nevezhető gazdaságát. A délkelet-ázsiai válság az amerikai gazdaságra nyilván jóval kevésbé van hatással, mint az a New York-i részvényárfolyamok eséséből esetleg leszűrhető. Sokkal valószínűbb tehát, hogy a tovagyűrűző pánik oka – a pszichológiai tényezőkön túlmenően – az, hogy az árfolyamok eleve túlértékeltek voltak. A Dow Jones 7280 pont körüli kedd délutáni – tehát a nagy esés utáni – értéke is közel 13 százalékkal magasabb volt még, mint a tavaly december végi érték (6448 pont). Az emelkedés pedig már 1990 októbere óta jellemzi az amerikai részvénypiacokat: hét év alatt az árfolyamok megháromszorozódtak.
Ennél is gyorsabb ütemű árfolyam-emelkedést mutatott az elmúlt közel két évben a magyar részvénypiac. Míg a BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX 1995 végén még 1529 ponton állt, idén augusztus elején – napon belül – már a 8600 pontot is meghaladta. A több száz százalékos emelkedés a magyar gazdaság megítélésének és teljesítményének javulását figyelembe véve sem nevezhető természetesnek. Talán emiatt is, a budapesti korrekció jóval nagyobb volt, mint amit Nyugat-Európában lehetett tapasztalni. Kedden a BUX 1293 ponttal, 6541 pontra zuhant: ilyen mértékű áresést a relatíve fiatal magyar tőkepiacok szereplői még soha nem láttak.
Az e hét keddi budapesti sokk több súlyos – s meglehetősen nehezen feldolgozható – következménnyel járhat. Az utóbbi hónapokban ugyanis – a biztos profit reményében – sokan vásároltak hitelből értékpapírokat, illetve határidős BUX kontraktusokat a piacra tömegével érkező tapasztalatlan befektetők közül. Kétséges, hogy ezek az áresést követően teljes mértékben fedezni tudják-e veszteségeiket (a vételi oldalon lévő spekulánsoknak szerdán becslések szerint csak BUX-pozícióik miatt 5-8 milliárd forintot kellett előteremteniük.) A befektetők fizetésképtelensége a kisebb, banki háttérrel nem rendelkező brókercégek egy részét is nehéz pénzügyi helyzetbe hozhatja. Az ebből fakadó, tovagyűrűző likviditáshiány, a fedezetek értékesítése rövid távon negatív hatással lehet a piacra. Az alaphangulatot emellett természetesen jelentős mértékben befolyásolni fogja a külföldi piacok – elsősorban az amerikai tőzsde – következő napokban mutatott teljesítménye is.
A csalódottság mindezek ellenére várhatóan nem fog túl sokáig tartani. A magyar részvénypiac hosszabb távon továbbra is igen jó lehetőségeket kínál a kül- és belföldi befektetőknek. A gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, az ország európai integrációja vonzóvá teszi a hazai részvényeket. Így – bár ez talán ma még furcsán hangzik – nagy valószínűséggel azok a befektetők járnak majd a legjobban, akik most, a korábbiaknál jóval alacsonyabb árak mellett bevásárolnak.
