Láthatóan a távol-keleti régió országai közül semelyik sem képes ellenállni a fél évvel ezelőtt kirobbant valutaválságnak. Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Tajvan, Hongkong után a következő nagy áldozat Dél-Korea lett. A sorozatos spekulatív devizapiaci támadásokkal a koreai jegybank múlt hét elejéig volt képest dacolni. Hétfőn viszont az illetékesek kénytelen-kelletlen megszüntették a won árfolyamának védelmében tett intervenciókat, ami 980-ról 1130 won fölé röpítette az amerikai dollár jegyzését. A nemzeti valuta rövid idő alatt bekövetkezett mintegy 20 százalékos értékvesztése a dél-koreai részvénypiacon is éreztette hatását: a tőzsdeindex kedden tízéves mélypontra zuhant (lásd a grafikont). Így nem meglepő, hogy a régió többi országához hasonlóan Dél-Korea is az IMF segítségére szorul.
Ezzel párhuzamosan Japánban a múlt hét elején – még a bankcsődök elkerülhetősége reményében – látványos árfolyam-emelkedés melengette a befektetők szívét, hogy aztán az állami bankkonszolidáció cáfolata ismét elbizonytalanítsa az érdekelteket. E hét elején pedig az ország negyedik legnagyobb brókercége, a Jamaicsi jelentett csődöt, ami a tokiói tőzsdén érthetően nagymértékű – több mint 5 százalékos – áresést idézet elő kedden (hétfőn ugyanis szünnap volt).
A nemzetközi részvénypiacoknak már hétfőn “lehetőségük volt” arra, hogy az újabb kedvezőtlen hírre több százalékpontos áreséssel reagáljanak. A Budapesti Értéktőzsde indexe több mint félezer pontot veszített értékéből: ez 7 százalékot meghaladó áresésnek felel meg. A BUX újabb mélyrepülése mögött viszont nem csak a külföldi befektetők eladásai állnak. A határidős piac szkeptikussá váló befektetői egymás után zárják a korábban nyitott vételi pozícióikat, és nyelik le az ezzel járó veszteségeket. (A nyitott kötésállomány egy hónap alatt 67 ezer kontraktusról 48 ezer alá csökkent.) Az eladói túlsúly hatására a határidős árak kamattartalmai – a távolabbi lejáratok esetén – 20-22 százalékig, egy-két közelebbi termin esetében pedig ez alá zuhantak.
A nyári hossz felhőtlen optimizmusa során jóval 30 százalék fölötti kamattartalmak alakultak ki az indexpiacon. Akkor a befektetési alapok előszeretettel vásároltak a BUX kosarához igazodó összetételű részvényportfoliót, s adtak el ennek megfelelő értékben határidőre indexet. Így lényegében kockázatmentesen, adott esetben jövő év decemberig, vagy akár 1999 júniusáig 30 százalék feletti hozamokat érhettek el a fedezeti ügyletkötők. A kamattartalmak csökkenése viszont arra késztette őket, hogy busás haszonnal már most kiszálljanak ezekből a pozíciókból, mivel sokkal rövidebb idő alatt realizálhatják a különben másfél-két év múlva esedékes hozam nagyobb részét. Így ezek az ügyletkötők most – az index határidős vétele mellett – eladják a fedezett részvényportfolióikat. Ezt a többletkínálatot pedig képtelen az amúgy is elbizonytalanodott befektetői kereslet felszívni. Ősz elején – a legóvatosabb becslések is – 15-20 milliárd forintnyira tették a BUX-eladásokkal fedezett portfoliók értékét. Kérdés viszont, hogy milyen arányban számolták fel eddig e pozíciókat, azaz egy újabb nagyobb áresés esetén (amikor ismét 20 százalék közelébe ereszkednek a kamattartalmak) várható-e a részvénykínálat emiatti bővülése.
Függetlenül az ország kedvező makrogazdasági mutatóitól, s az egyes társaságok különben bizakodásra okot adó eredményeitől, az árak mozgatásában ez idő tájt sokkal inkább a rövid távú spekulatív külföldi és belföldi kereslet játszik szerepet. (Igaz, az utóbbi egyre kevésbé, mivel a részvénypiacon érdekelt befektetők forrásai az elmúlt hónap veszteségei miatt számottevően megcsappantak.)
Az amerikai részvénypiac stabilitása megnyugvásra adhatna okot, mondván: a világ legnagyobb piacán eddig csak egyetlen kisebb mértékű korrekciót okozott a távol-keleti válság. Piaci elemzők azonban a rendkívül kedvező amerikai makrogazdasági mutatók ellenére arra hívják fel a figyelmet, hogy a tengerentúli állampapír-, illetve részvénypiac legmeghatározóbb szereplői közé tartozó japán befektetők a veszteségeik finanszírozása miatt részben kivonulhatnak ezekről a piacokról. Ez az állampapírok esetében emelkedő hozamokkal, a részvényeknél pedig csökkenő árfolyamokkal párosulna. A 30 éves futamidejű amerikai kötvényhozamok néhány bázispontos múlt heti emelkedését máris a japán befektetők szórványos eladásaival magyarázzák.
