Miközben az uniós tagságra pályázó országok ítélethirdetésre vártak Amszterdamban, a német kancellár New Yorkban járva kijelentette: “az eurót bevezetjük, a feltételek világosak, a dátum adott, és mindenkinek tennie kell a dolgát”. Kohl határozottsága mögött azonban egyre több a bizonytalanság: Németország és Franciaország immár deklaráltan is különböző optikán át vizsgálja a jövő európai szövetségét. Az EU tagállamok külügyminiszterei az elmúlt héten Luxemburgban találkoztak, és a megbeszélések nem hoztak eredményt a német-francia vitában, sőt kiélezték az alapvető nézetkülönbségeket Maastrich i kritériumainak értelmezésében. Kohlék – nem törődve a hazai ellenvéleményekkel – tűzzel-vassal a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési deficit eléréséért küzdenek, miközben a francia szocialista kormány nem fix számként, hanem “trendként” értelmezi az előírást.
Ez tükröződik Jospin 1998-as költségvetési prioritásaiban is; a kormányfő az ezekkel kapcsolatos elképzeléseit a hét végén körlevélben közölte minisztereivel. Ebben a gazdasági növekedés serkentése, a foglalkoztatási helyzet javítása, a szociális igazságok érvényre juttatása jóval nagyobb hangsúlyt kap, mint a költségvetés hiánya. Utóbbira számszerű normát nem is határozott meg a miniszterelnök, aki közben hangsúlyozza az ország európai – s így az euró melletti – elkötelezettségét.
Dominique Strauss-Kahn gazdasági miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem fog erőlködni 1997-ben a deficit minden áron való leszorítása érdekében; így az várhatóan a GDP 3,5-3,6 százaléka lesz az év végére. Ugyanakkor párizsi hírek szerint – némiképp ellentmondva a választási ígéreteknek – az államháztartás bevételeinek növelése érdekében esetleg mégis szóba jöhet a privatizáció gyorsítása. A főszereplő a France Telecom lehet, már az ősszel, ám ehhez még a szakszervezeteknek is lesz egy-két szavuk.
Bonn viszont már elszánta magát: mint bejelentették, értékesítik a Deutsche Telekorr állami tulajdonú 75 százalékos részvénycsomagjának egyharmadát. A 25 százalék azonban – kivédendő a forgalomban lévő részvények értékvesztését – nem kerül a nyilvános piacra. Azt – gyakorlatilag megőrzésre – a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) veszi át, és két részletben (az idén, illetve jövőre) összesen 25 milliárd márkát utal át érte az államkasszának.
A legnagyobb európai távközlési vállalat tavaly novemberben hajtotta végre az európai pénzügyi piac legnagyobb részvénykibocsátását, minek során kétmilliónyi kisbefektetőt sikerült megnyernie. A Telekom és a kormány akkor azt ígérte, hogy 2000 előtt nem kerül sor az állami tulajdonrész értékesítésére.
A Bundestag egyébként a múlt hét végén elfogadta az adóreform tervezetét (Figyelő 1997/26. szám), ám a Bundesratban többségben lévő SPD a törvény elutasítását helyezte kilátásba. A keresztény-liberális kormánykoalició és az ellenzéki szociáldemokraták abban egyetértenek, hogy a befektetések fellendítése és a munkanélküliség mérséklése érdekében a személyi jövedelemadózást és a vállalkozói adózást egyaránt át kell alakítani.
A felsőház július negyedikén ül össze, ezután hat nappal pedig két közvetítő bizottság hozzálát a kompromisszumos megállapodás kidolgozásához. A végleges reformot várhatóan ősszel fogadják el.
