Még el sem kezdődtek a szakszervezetek közötti tárgyalások, máris valamennyi résztvevő egyöntetűen cáfolta, hogy a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) szánnák az egyik elnöki posztot. A SZEF elnöke, Szabó Endre ellenben nem tartotta kizártnak, hogy éppen szervezete adja az egészségbiztosítási önkormányzat elnökét, mivel indoklása szerint a legnagyobb egészségügyi szakszervezet, az EDDSZ a SZEF tagszervezete. Azt viszont ő is elismerte, hogy ez a lehetőség mindeddig nem vetődött fel. Az MSZOSZ elnöke, Sándor László erre is reagálva utóbb határozottan cáfolta, hogy az elnöki posztok betöltéséről egyezkedés kezdődött volna szervezete és a SZEF között. Sándor László szerint amúgy sem helytálló a SZEF igényét alátámasztó érvelés: az MSZOSZ-vezér kifejezetten aggályosnak tartaná, ha a testület elnöke munkája során az egészségügyi alkalmazottak, és nem a biztosítottak érdekeit helyezné előtérbe. Az MSZOSZ egy nyilatkozatában már korábban leszögezte: továbbra is igényt tart a mandátumok felére, ám ez nem tetszik a többi szakszervezetnek. A Liga elnöke, Gaskó István szerint például az 1995-ös üzemi tanácsi választások már csak technikai okokból sem szolgálhatnak a mandátumelosztás alapjául: ugyanis nincs mód az utólagos összesítésre.
Nincs nagyobb egyetértés a munkaadók között sem: a Magyar Gyáriparosok Szövetsége-Magyar Munkaadói Szövetség (MGYOSZ–MMSZ) koalíciója például a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, mivel szerintük az önkormányzatokba szintúgy pályázó Stratosz és VOSZ igazolását elhamarkodottan fogadta el az Országos Választási Bizottság (OVB). A mandátumokat a szervezetek korábban egyenlően osztották fel egymás között, és a VOSZ elnök Palotás János valamint a Kisosz vezetői szerint idén is ez lenne a megoldás. Többen amellett kardoskodnak, hogy a tagszervezetek járulékbefizetései alapján kell elosztani a mandátumokat. Volt olyan munkaadói vezető is, aki emellett nyíltan felvetette: nincs kőbe vésve, hogy mindig a szakszervezetek adják a tb-elnököt, és idén várhatóan a munkaadók is igényt tartanak az egyik elnöki posztra. A Stratosz és a VOSZ pedig – biztos, ami biztos – viszontkeresettel élt, mivel állításuk szerint az MMSZ és az MGYOSZ nem igazolta támogatottságát a törvény előírásainak megfelelően. AZ MMSZ-nek ugyanis összesen 54 tagszervezete van, ám a törvény legalább 100-at ír elő. Ezekhez a szakmai szövetségekhez ugyan több ezer vállalat tartozik, ám azok egyenként nem tagjai az MMSZ-nek, így papíron sérülnek a törvény előírásai.
Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság hét végi döntésével hatályban tartotta az OVB-nek a társadalombiztosítási tagok delegálásával kapcsolatos határozatait.
Az MMSZ jelöltállító elnökségi ülésén – a népjóléti miniszter intelmei és megújulást sürgető szavai ellenére – a harmadik helyen jelölték képviselőnek Simsa Pétert, az EBÖ mostani alelnökét. Az egyébként, hogy a jelöltek közül ki lesz képviselő, attól is függ, hány helyet tud megszerezni az MMSZ-MGYOSZ koalíció. A határozat hosszas vita után született meg, ám a többség véleménye az volt, hogy az önkormányzat irányításában szükség van a folyamatosságra, és egyébként, úgymond, egyetlen alkalommal sem bizonyosodott be, hogy Simsa Péter törvényt sértett volna.
