A környezetvédelemről szólva az országvélemény nagy volumenű környezetvédelmi beruházásokat és adminisztratív lépéseket szorgalmaz a szennyvíztisztítás, a hulladékgazdálkodás és a szennyezésszabályozás területén. A jelentés azt is javasolja: Magyarország dolgozzon ki környezetvédelmi csatlakozási stratégiát. Pomázi István, a környezetvédelmi tárca főtanácsadója lapunknak elmondta: a minisztériumi szakértőket nem érte váratlanul az EU-vélemény, hasonló kívánalmakat fogalmazott meg korábban az OECD is. A Nemzeti Környezetvédelmi Program szerinte orvosolhatja az EU panaszait, más kérdés, hogy a parlament eddig nem fogadta el az egy éve asztalán fekvő javaslatot. Más forrásból szerzett értesüléseink szerint az EU jelentésében kétfajta környezetvédelmi fejlesztésre céloz. A magánvállalatok versenyhelyzetét érintő követelményekből az unió aligha fog “engedni”, az állami büdzsét terhelő nagy összegű befektetések esetében viszont kompromisszum-készebbnek mutatkozhat.
Az energetikáról szóló bekezdéseket kormányberkekben némi értetlenség fogadta. A bizottsági dokumentum szerint további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő legyen a monopóliumok szabályozása, az árképzés és a hálózatokhoz való hozzáférés. Több energetikai szakember szerint meglepően éles kritikát kapott az – általában a világon a 25 legbiztonságosabb közé sorolt – paksi atomerőmű, amely az országvélemény szerint középtávon modernizációra szorul, hogy megfeleljen a nemzetközileg elfogadott biztonsági előírásoknak. Az atomhulladékok tárolása szintén korrekciót igényel. A jelentésből kihámozható az is, hogy a Bizottság túlzottnak tartja az 50 százalékos magyar energiafüggőséget Oroszországtól.
A fogyasztóvédelmet illető kemény kritika oka, hogy a kiemelt harmonizálandó területek közül gyakorlatilag ez az egyetlen, amelynek átfogó szabályozásában szinte semmi sem történt. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) fogyasztóvédelmi törvényről szóló koncepcióját a kabinet ugyan már tavaly elfogadta, az ipari tárca által készítendő törvény azonban még várat magára. Az ehhez kapcsolódó polgári törvénykönyv-módosítás előterjesztésének szövegével az IM már elkészült, a fogyasztóvédelmi törvénytervezet szövegéről is megkezdődtek az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. Az még felmérhetetlen, hogy a leendő törvényjavaslat mennyire felel majd meg a brüsszeli bizottság elvárásainak, de annyi bizonyos, hogy a fogyasztóvédelem jelenlegi szabályozását és intézményrendszerét az OECD és az EU is több ízben bírálta.
