Az IKIM ipari park pályázatára a legalább 10 hektárnyi beépíthető iparterülettel vagy annak tartós használati jogával rendelkező, azt infrastruktúrával ellátni képes társaságok jelentkezhettek. A minisztérium ezenkívül megvalósíthatósági tanulmányt és hároméves üzleti tervet, illetve a tervezett szolgáltatások részletezését is követelményként szabta meg. A cím elnyerése valójában még csak fél siker, hiszen az ipari parkok infrastrukturális fejlesztésére elkülönített 800 millió forintos keretet egy következő fordulóban osztják szét.
Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének (IPE) elnöke által elmondottak alapján a helyzet az, hogy ezután is bárki kiteheti magára az ipari park táblát, de az állami preferenciák előnyeit csak azok élvezhetik, akiknek augusztus 18-án az ipari miniszter hivatalosan is odaítéli ezt a titulust. Ők a parkjukon belüli, továbbá annak határáig terjedő infrastrukturális fejlesztéseikhez 200-200 millió forint értékig vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, és gyorsított leírást alkalmazhatnak az értékcsökkenés elszámolásakor. A kedvezmények köre a későbbiekben tovább bővül, és az adó-, illetve vámtételeket is érinti majd.
A legesélyesebbnek azok a pályázók számítanak, akik már most is ipari parkként tevékenykednek. Közülük is a legjelentősebb a 22 hektárnyi területen, mintegy 22 milliárd forintos működőtőkével rendelkező Győri Nemzetközi Park, illetve a Videoton létesítménye, ahol a kerítésen belüli cégek 10 ezer embert foglalkoztatnak. A Székesfehérvárott most szerveződő Alba Ipari Zóna azért érdemel kiemelt figyelmet, mert itt főleg kis- és középvállalkozások kapnak majd helyet. A parkok között érdekességnek számít a szentgotthárdi “iker”: a határ két oldalán lévő magyar, illetve osztrák ipari park teljesen összenőtt, és szorosan együttműködik. A magyar fél a Phare Crossborder Corporation program keretében a beruházásainak háromnegyedét uniós pénzből valósíthatja meg. Szentgotthárdon jelenleg csaknem 70 hektárnyi területen, több mint ezer főnek nyújt munkaalkalmat az Opel és az itt megtelepedett néhány magyar kis- és középvállalat. Az ország leszakadó régiói közé tartozó Borsodban is akadtak pályázók: Miskolc, Kazincbarcika és Ózd. Ez utóbbi egyike annak a hét, az IPE által már jelenleg is ipari parkként elismert intézménynek, melyből hat az ország nyugati felén található. A régi, feleslegessé vált épületek, üzemrészek bontási munkálatainak felét már közhasznú munka keretében elvégezték, azonban a megyei forrásokon kívül szükség van a megpályázott címmel járó állami támogatásokra is. Tiszaújváros helyzete közel sem nevezhető ilyen szerencsésnek, mivel jelenleg az IKIM pályázati feltételeinek sem tudnak eleget tenni. Így önerőből kényszerülnek a helyi önkormányzat által már megvásárolt 80, illetve az ezenkívül még kijelölt 60 hektárnyi ipari terület be-építésére. Az üzemeltetők azt remélik, hogy a jövő évi címosztásnál már ők is jelen lehetnek.
