Gazdaság

Távközlési bizonyítvány

Szabályozási kérdésekben még van mit pótolnia hazánknak ahhoz, hogy csatlakozhasson az Európai Unió (EU) távközlési rendszeréhez - derül ki a szervezet napokban közzétett országvéleményéből. Az elemzők szerint ha a külföldi befektetések lehetőségei nyitottak maradnak, és jövőre bevezetik a költségarányos tarifarendszert, akkor az ország EU-tagsága idejére ez a szektor is képes lesz szembenézni a szabadpiaci versennyel.

A távközlési szolgáltatások közös piacának kialakítására az EU 1995-ben fogadta el irányelveit. A fő alapelvek: egységes és diszkriminációmentes szabályozás; szabad lakossági hozzáférés az egyetemes szolgáltatáshoz; hatékony és megkülönböztetés nélküli összekapcsolási lehetőség az új szolgáltatóknak a meglévő hálózatokban. Ezek a követelmények a hazai távközlésben csak részben teljesültek. Mivel azonban maga az EU is némi késésben van az egységes szabályozás kidolgozásában, az egyes nemzetek jogharmonizációja sem lehet teljes – nincs tehát komoly ok az aggodalomra.

A hiányosságok következetes hírközlési politikával, a jogszabályok változó követelményeknek megfelelő módosításával pótolhatók – véli Bölcskei Imre, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) helyettes államtitkára. Az EU országjelentésében kifogásolt tarifaszabályozás például fokozatosan alkalmazkodik az uniós követelményekhez. Az úgynevezett hatékonysági tényező bevezetésével és a díjkiegyenlítés megvalósításával a jövő évtől lépésről lépésre ki lehet alakítani a költségarányos távközlési tarifákat. Ami pedig a szolgáltatók egyenlő összekapcsolási lehetőségeit illeti, azt a távközlési törvény napokban megjelenő módosítása már részben rendezi. Az EU-irányelveknek megfelelő további szabályozásmódosításra pedig még az ezredforduló előtt sor kerül. A magyar jogszabályok összevetése az unióéval jelenleg még tart. Ezt a munkát szeptember végéig be kell fejezni – mondja Bölcskei.

Felmerül a kérdés, hogy a távközlési piac teljes felszabadításához miért van szükség a szabályozás szigorítására. Heller Krisztina, a Matáv EU-csatlakozási kérdésekkel foglalkozó osztályvezetője szerint azért, mert a jövőben nem jöhetnek létre támadhatatlan, de facto monopolhelyzetek – sem az országos, sem a helyi szolgáltatóknál. A szabályozás és a liberalizáció nem egymásnak ellentmondó, hanem egymást feltételező tényezők. Hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt a jövőbeni szabad versenyben, ahhoz a jogi és műszaki hátteret is meg kell teremteni. Mit jelent ez a hétköznapok valóságában? A skandináv országok jó részében és az Egyesült Államokban például az előfizetők – beszélgetésenként – szabadon kiválaszthatják azt a szolgáltatót, amely a számukra legkedvezőbb feltételeket nyújtja a nemzetközi hívásokban. Ausztráliában azt, hogy a telefonkészülékeket ott is ellássák a szolgáltató-választás műszaki lehetőségével, népszavazással döntötték el.

Az európai kontinensen, s így nálunk sem valószínű, hogy ehhez a módszerhez folyamodnának a hatóságok – ez nyilván politikai síkra terelné az ügyet. Ám az biztos, hogy a műszaki háttér megteremtéséhez szükséges jogszabályoknak hamarosan itt is meg kell születniük. Ezen a téren bőven van még tennivaló: a segélyhívás, a hívásátirányítás, a bérelt vonali szolgáltatások például még korántsem egységesek az országban. (Az egyik közkedvelt televíziós műsorban feltüntetett zöldszám mellett például mindig megtalálható néhány helység neve, ahonnan egyelőre nem hívható a fővárosi stúdió. Ennek oka az, hogy az országos és a helyi szolgáltatók még nem kötöttek szerződést a fizikai összekapcsolódásra, vagy a helyi partner technikai felkészültsége ezt nem teszi lehetővé.)

A Matáv szakértője szerint hazánk jogközelítése az EU távközlési rendszeréhez igen nehéz feladat, mert a közösség szabályozási, szabványosítási munkája hallatlanul felgyorsult. Pedig ha most lemaradunk, a hátrányt később aligha tudjuk behozni. Az EU-csatlakozás hétköznapjaiban azonban ugyanilyen fontosak az aprónak tűnő részletek, amelyeket maguknak a szolgáltatóknak kell megváltoztatniuk, ha versenyben akarnak maradni. Mindazonáltal a Matáv létrehozott egy félszáz emberből álló munkacsoportot, amely az EU legújabb irányelveit, határozatait és rendeleteit figyeli és dolgozza fel. Ez is része a cégnél tapasztalható új gondolkodásmódnak.

A Matáv vezető szerepe – Bölcskei Imre szerint – a liberalizált hazai távközlési piacon is megmarad; ezt elsősorban a cég technikai felkészültsége teszi lehetővé. Az európai csatlakozásig a társaságnak a minőségi kérdésekre kell az eddiginél jobban ügyelnie.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik