Jelentéktelen mértékben, 0,5 százalékról 0,4 százalékra csökkent az átlagos áremelkedés az OECD-országokban, az idei év januárja és márciusa között. A világ hét legnagyobb ipari állama feltűnően stabil – havi 0,2 százalékos – áremelkedéseket jegyzett. Az éves átlagos drágulás 4,6 százalékról 4,5 százalékra csökkent, és ezzel márciusban ugyanazt az értéket érte el, mint az előző év azonos időszakában. A magas inflációjú Törökország adatait figyelmen kívül hagyva, 1997 márciusára 2,8 százalékra csökkent az átlagos áremelkedés mértéke. (Februárban ez még 3,1 százalékot tett ki, 1996 márciusában pedig 4 százalékra rúgott.) Mindez egyértelműen megerősíti, hogy az ipari államoknak az idei esztendő elején továbbra is sikerült ellenőrzésük alatt tartaniuk az inflációt.
Ezt a benyomást különösen megerősíti az áraknak a 19 kisebb ipari államban márciusban jegyzett alakulása. Míg 5 országban az áremelkedés havi mértéke nőtt, 11 államban csökkent (Dániában, Norvégiában és Dél-Koreában az előző havi szinten stagnáltak az árak). Ugyanez érvényes az egész évnegyed alakulására is: a legfrissebb adatok szerint az áremelkedés az OECD-n belül (Törökország nélkül) márciusban 1,4 százalékot tett ki, amivel az 1997. januári szint stabilizálódott. Ehhez hasonlóan: a G7-térség megfelelő áremelkedési rátája márciusban (1,0 százalékkal) ugyanazon a szinten volt, mint az év első hónapjában.
Az OECD által “underlying inflation”-nak (alap-, illetve háttérinflációnak) definiált árindex, amely a fogyasztói árakat az energia- és élelmiszerköltségek nélkül mutatja, márciusban 0,3 százalékkal nőtt, miután már februárban is ugyanezzel az értékkel emelkedett. Az éves “underlying inflation” márciusban is az előző hónapban elért 2,0 százalékon állt; ez 0,5 százalékponttal alacsonyabb érték, mint volt egy évvel azelőtt.
