Elérkeztünk a privatizációs folyamat végéhez, a napi munkában immár a vagyonkezelési ügyek dominálnak – mondta Kovács Árpád, aki emlékeztetett rá: az ÁPV Rt. apparátusa az év végére ígérte a “tömeges” magánosítási folyamat elszámolását, amely lehetővé teszi a privatizációba vont vagyon sorsának tételes számbavételét. A folyamatot a privatizátorok “össznépi teljesítménynek” tekintik, amelynek során az 1990-ben mintegy 2 ezer milliárd forintos könyv szerinti értéken nyilvántartott vagyon 80-90 százaléka mára valódi tulajdonosokhoz került.
A privatizáció révén összesen 16 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott az országba; ennek kétötöde közvetlenül, 60 százaléka pedig a kapcsolódó befektetések, valamint zöldmezős beruházások révén érkezett – hangzott el a tapasztalatokat összegző hétvégi szegedi konferencián. Az utóbbi időszakban megjelent a pályázatokon az izmosodó hazai magántőke is.
Az egykori 1865 állami cégből szeptember közepén már mindössze 377 tartozott az ÁPV Rt.-hez – ezek közül 116-ban hosszú távon is marad állami részesedés. A nagy stratégiai cégek – köztük az Antenna Hungária, a Mahart, a Malév vagy a Volán-társaságok – privatizációja jórészt jövőre húzódik, miként a kulturális portfolióból még meglévő tulajdonrészeké is. Előbbiek magánosítását ugyanis az ÁPV Rt. csak akkor kezdi meg, ha megkapja az erre vonatkozó kormányzati állásfoglalást. Így lesz ez az MVM esetében is, amelynek részvényértékesítéséhez áttekintik az energetikai privatizáció eddigi tapasztalatait. Az erről szóló elemzést – amely az ágazat szakmai szervezetei véleményének kikérésével készült – még szeptemberben megtárgyalja az ÁPV Rt. igazgatósága, mielőtt javaslatát letenné a kormány asztalára. Mint megtudtuk, az MVM privatizációjakor tőzsdei bevezetés és nyilvános részvénykibocsátás is szóba jöhet, az alapelv azonban változatlan: az irányítási jog nem kerülhet külföldi kézbe. Szintén a portfolióba tartozik az energetikai privatizáció hajrájában, illetve a későbbi pályázatokon is vevő nélkül maradt három széntüzeléses erőmű. A bakonyi, vértesi és pécsi társaságok értékesítéséről több befektetővel is folynak a tárgyalások; köztük egy magyar is akad.
Idén, szeptember közepéig 135 milliárd forint folyt be az ÁPV Rt. számlájára. Figyelembe véve a Kereskedelmi és Hitelbanknál kilátásba helyezett tőzsdei bevezetést, a Rába-tranzakciót és a Pénzintézeti Központ pályázati kiírását, a 180 milliárdos tervezett bevételt mindenképpen sikerül majd teljesíteni. A privatizációs törvény idei módosításával, az aranyrészvény bevezetésével lehetővé vált a Mol Rt. és a Matáv további privatizációja is, amely jelentős többletbevételt hozhat. A privatizációs szervezetnek az idén 72 milliárd forintos közvetlen költségvetési befizetési kötelezettsége van, amelyből 21 milliárdot már teljesített; a többi év végéig esedékes. Jövőre, a költségvetési javaslat szerint, az ÁPV Rt.-t már csak 20 milliárd forintos közvetlen befizetés terheli, ami – tekintettel 70-80 milliárdos bevételi tervekre – jól példázza, hogy az eladásokból befolyó összegeket már nem a költségvetés étvágya határozza meg.
