Kétségkívül a meglepetés erejével hatott, hogy a messze legnagyobb összeggel, 123 milliárd forinttal konszolidált MHB eladásakor az állam a szokásoson kívül alig vállalt garanciát. A kívülállók közül ugyanis sokan úgy vélték, hogy a Budapest Bank adásvételi szerződésében megfogalmazott garanciák nyilvánosságra kerülésének időzítése a lehető legjobbkor jött a vevőjelölteknek. Ennek ellenére, az állam lényegében csupán a szokásos kártalanítási kötelezettségeket vállalta, amelyeket – a kizárólagos peres ügyek, a még nem ismert adó- és a tb-tartozások vonatkozásában – legfeljebb a vételár feléig, s csak a szerződéskötést követő 12 hónapon belül lehet érvényesíteni. Ezeken kívül a kormány csak egy esetben tett könnyítést: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. magához vette a jegybanktól még az 1987 előtti exportszállítások nyomán örökölt, 9 milliárd forintos úgynevezett reverzális leveleket.
Még e dicséretes kormányzati pálfordulásnál is szokatlanabb volt azonban, hogy – az elmúlt év végén még régióbeli privatizációs rekordárnak számító, 229 százalékos vételárajánlatáért cserébe – maga a holland ABN Amro Bank sem kért az államtól többletbiztosítékokat (leszámítva azt a garanciát, amit az MHB kétes követeléseit értékesítő Risk Kft. kötvényeire még jóval a privatizációs pályázat meghirdetése előtt ajánlottak fel).
Pedig szakmai berkekben tartotta magát a hír, hogy a pályázaton elbukott versenytárs, az osztrák Creditanstalt – az MHB-leányvállalat Talentum Rt. értékpapír-ügynökség viselt dolgai okán – igényt tartott az állami mentőövre, méghozzá mintegy 3 milliárd forintos mértékben. Nem elképzelhetetlen ugyanis, hogy (az utóbb csődöt mondott WVM kötvényeinek forgalmazójaként) ekkora összegben kell majd jótállnia a Talentumnak – pontosabban az időközben MHB-ból ABN Amro (Magyar) Bankká átkeresztelt hitelintézetnek. Az ma még nem világos, hogy a kártérítés mikor válhat esedékessé. Mindenesetre a bank jogi osztályának értékelése alapján az esetleges felelősség megállapítására nagy valószínűséggel csak öt-tíz éven belül kerülhetne sor. Eddig ugyanis – állapította meg a KPMG Hungaria könyvvizsgáló cég a bank átalakulási vagyonmérleg-tervezetéhez fűzött megjegyzésében – még fel sem merült a hitelintézet felelősségének a kérdése.
Az auditorok azt is észrevételezték, hogy a Risk Kft. felszámolásra kerülhet. Érvényesítették ugyanis azt a készfizetői kezességet, amelyet a Pénzügyminisztérium (PM) vállalt a társaság kötvénykibocsátásához kapcsolódóan megkötött kezességi szerződés alapján (lásd külön írásunkat). A KPMG szakértői szerint a PM által teljesített 2,4 milliárd forintos kifizetés miatt minimális valószínűséggel fennállhat az ABN Amro (Magyar) Bank egyetemleges felelőssége. A rendelkezésre álló információk, dokumentációk alapján azonban az üggyel kapcsolatos tartalékképzést a KPMG számszerűen nem tudta meghatározni.
Nem feltétlenül szívderítő tételei az MHB-s hozománynak a hitelkonszolidáció keretében kapott államkötvények sem. E papírokat a mai bank a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelteti, 60 milliárd forintot megközelítő értékben. Nem tudni, hogy a hollandoknak mik a tervei ezekkel a kötvényekkel. Az előző hat havi diszkontkincstárjegy-aukciók hozamainak átlagát fizető papírok csökkenő inflációjú időszakban korántsem rossz befektetések. Ám az is nyilvánvaló, hogy egy nagyobb aktivitást fontolgató banknak túlságosan is sok eszközét kötik le a csak 2013-ban és 2014-ben lejáró kötvények. Nem meglepő, hogy közvetett módon a KPMG is hasonló értelmű megállapításra jutott, mondván: a hosszú lejárati időt, valamint a rövid lejáratú kötelezettségek magas állományát figyelembe véve a követelések és a kötelezettségek lejárati összhangja negatív képet mutat; az elvárt lejárati összhang megteremtése, illetve folyamatos fenntartása a bank egyik kiemelt feladata.
Ugyancsak a befektetések között szerepel – 1,7 milliárd forint értékben – a tavaly 2 milliárd forint jegyzett tőkével alapított Népbank Rt., melynek végelszámolását a hollandok üzletpolitikai szempontok alapján határozták el. Elképzelhető, hogy emiatt veszteség keletkezik, ennek nagyságrendje azonban ma még nem határozható meg.
Jelentős súlyt képvisel a befektetett pénzügyi eszközök között az ABN Amro (Magyar) Bank négy leányvállalatának száz-száz százalékos üzletrésze – értékük együttesen 7,2 milliárd forintot tesz ki. Az 1995. júniusi független vagyonértékelés szerint azonban ezek a befektetések – a bennük lévő ingatlanok minősége miatt – túlértékeltek. Újraértékelésük tehát nagy valószínűséggel nem pozitív irányban módosítja majd az eszközértéket. Végül nem képződött céltartalék három lezáratlan peres üggyel kapcsolatban sem (Lánchíd, Budapest Bank és 26. számú ÁÉV). E perek elveszítése a számítások szerint 83 millió forintos veszteséggel járhat.
