Gazdaság

CEBIT ’97 – Elmaradt szenzációk

Hannoverben az idén márciusban is megrendezték a világ legnagyobb számítástechnikai szakkiállítását, a CeBIT-et, amelyet ezúttal 610 ezren látogattak meg - csak a borsos jegyárak miatt nem többen. A 353 ezer négyzetméteres kiállítási felület sejteni engedte: itt dől el, mi történik a következő esztendőben a számítástechnika világában. Az amerikai Comdexszel szemben, amely inkább az álmok kiállításává vált, a CeBIT a már kapható termékek: a realitások rendezvénye.

A hannoveri kiállításon természetesen megjelentek a telekommunikáció forradalmi újdonságai: a Nokia, az Ericsson és a többiek standján. Jelzésértékű, hogy a Benefon – elhagyva a hagyományos NMT 450-es fejlesztési vonalat – belépett a 900 MHz-es GSM-üzletbe. Ugyanakkor úgy tűnik, a 900 MHz-es és az 1,8 GHz-es rendszerek közötti háború döntetlenre végződött. A szolgáltatók és a készülékgyártók megbékéltek egymással: a gyártók számos többnormás készüléket mutattak be, amelyek, ha megvan a barangolási megállapodás a különböző szolgáltatók között, ugyanazzal az előfizetői kártyával használható mindegyik rendszerben. A mobiltávközlési piac fejlődésére láthatóan jótékony hatással volt az Intel mobil-adatátviteli kezdeményezése; a legnagyobb készülékgyártók, a gondolatot magukévá téve, éppen Hannoverben mutatták be az adatkommunikációt is leegyszerűsítő eszközeiket. A Nokia – ugyancsak az Intel-kezdeményezésre reagálva – funkcionálisan szinte teljesen azonos megoldásokkal állt elő, mint az Ericsson készülékei, ezzel valódi választási lehetőségeket kínálva a fogyasztóknak.

Az Intel nem mutatott be látványosan új dolgokat, hiszen az MMX processzorok már a CeBIT előtt megjelentek. Voltaképpen csak az MMX-klónok nagyközönség előtti bemutatkozása hatott az újdonság erejével – az AMD és a Cyrix jött ki velük. S mint ilyenkor szokásos, már az első perről szóló hírek is megjelentek. Az Intel az MMX elnevezés miatt beperelte azokat a cégeket, amelyek szintén a multimédiás képesség megnevezésére használjak e rövidítést. Ami a lényeg: a klónprocesszorok az első tesztek szerint kompatíbilisek az eredeti gyártó modelljével. Úgy tűnik, a gazdasági krónikák még egy ideig hangosak lesznek ettől a vitától, hiszen igen nagy összegek forognak kockán. Érdekes módon a Digital egyre gyorsabb új processzorainak bejelentése nem borzolta fel a kedélyeket. A tömegpiacon az Intel és az IBM-kompatíbilis platform a nyerő, minden hibája ellenére.

Ha az ember utólag visszagondol a kiállításra, így összegez: mintha senki semmit nem hozott volna a bemutatóra, csak saját megszokott szoftverjeit, gépeit és azok kisebb-nagyobb javításait. Újak és sikeresek voltak viszont a magyar kiállítók: tizenkilencen mutatták be tevékenységüket, felismerve, milyen nagy szerepe van a CeBIT- nek az európai kereskedők döntéseiben.

A Kürt adathelyreállítóit nem igazán zavarta, hogy az Ontrack képében immár van egy konkurensük is a világpiacon, mert sok dolog van, amiben még a nagyok is hozzájuk fordulnak. A Farbax is sikeres bemutatkozást tudhat maga mögött, amit jelez, hogy az általa felújított lézernyomtató- és fénymásoló-kazetták egyre nagyobb része talál vevőre Nyugat-Európában. Nemcsak a felhasználóknak takarít meg költséget, de a környezetet is jelentős hulladék-megterheléstől szabadítja meg az újrahasznosítással.

A Morphologic nyelvi szoftverei szintén nagy érdeklődésre számíthatnak, miként a Recognita is szinte egyedüli a maga területén. Piacuk egyre inkább a külföld, hiszen mint szoftveres cégek beilleszkedtek a világpiac folyamataiba. Amit hiányolni lehet: a hazai multimédiás cégek nem szerepeltek a bemutatón, pedig soknak közülük ott lett volna a helye. Ismerve a hazai választékot, az oroszok mellett a magyar multimédiások is megtalálhatnák számításaikat.

A kiállítás egyik legnagyobb csoportja ugyanis – az amerikai cégek mellett – az orosz kiállítóké volt. Itt aztán minden olyan újdonságot lehetett látni, amit csak a pihent programozói elme találhat ki. Tartották fogadalmukat, hogy készítenek valami meglepő új kiegészítést a Windows ’95-höz, de mire a kíváncsi újságíró meglepte a programkészítők standját, utolsó PT$ DOS és Bootmanager CD-jüket is eladták a közönségének. Kereskedni még meg kell tanulniuk, de programozni már igen jól tudnak.

A kiállításon egyébként érezhető volt, hogy a “csend” vihar előtti: már készülnek, bár még nem jelentek meg azok a forradalmian új programok, amelyek üzembiztosak, érdekesek, és kihasználják az MMX grafikus technológia nyújtotta előnyöket. Ennek jeleit a “nagyok” – a Netscape, a Star Office és a hozzájuk hasonlók – standjain lehetett érezni: a kiállításra még nem készültek el programjaik legújabb verzióival, csak koncepcionális vagy éppen félig kész terméket tudtak bemutatni a nagyérdeműnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik