A Mezőbank magánosítását sokáig hátráltatta az a tavaly született titkos kormányhatározat, amely a hitelintézet kétes kinnlevőségei mögé adott állami garanciavállalás fejében rendelkezett a bank sorsáról. Ebben értesüléseink szerint három lehetőséget vázoltak fel a bank jövőjével kapcsolatban. Az első szerint a portfólió-tisztítást követően (lásd erről bővebben cikkünket a 47-48. oldalon) a bankot át kell alakítani szakosított hitelintézetté; a második szerint össze kell olvasztani egy tőkeerős bankkal (itt a Pénzintézeti Központ Bank neve merült fel); s csak harmadik megoldásként szerepelt, hogy az állami kézben lévő, kilenctizednyi részvénycsomagot külföldi befektetőnek értékesítik.
A befektetői érdeklődésnek köszönhetően azonban a Figyelő értesülései szerint az első két változat mára lekerült a napirendről, és a kormány csütörtöki ülésén elsődlegesen a privatizációs stratégiáról tárgyalnak majd. Németh Gábor, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a vagyonkezelő álláspontja szerint a Mezőbank részvényeinek 85 százalékát egy lépcsőben, stratégiai befektetőnek kellene értékesíteni, 5 százalékot pedig a dolgozók jegyezhetnének kedvezményesen. A pályázatok elbírálásánál hasonló súlyozást alkalmaznának, mint korábban a Magyar Hitel Bank és a Takarékbank esetében: döntő szempont lenne a megajánlott vételár, míg kisebb súllyal esne latba a tőkeemelés mértéke és az üzleti terv. Az ügyvezető igazgató vélekedése szerint a Mezőbank esetében ugyan nem lehet a Takarékbankhoz hasonló kiugróan magas árfolyamra számítani, ám a pályázók számának függvényében a vételár elérheti akár a névérték 200 százalékát is. Azt mindenestre leszögezte: névérték alatt nem adják a bankot, és várhatóan arra sem lesz lehetőség, hogy a vevők portfóliógaranciát igényeljenek. Tudomásunk szerint egyébként a bank iránt eddig négy befektető mutatott érdeklődést: az osztrák tulajdonban álló Raiffeisen Unicbank, a szintén osztrák GiroCredit, a holland Rabobank és egy maláj hitelintézet.
