Mit tükröz a magyar háttéripar elmúlt évekbeli története? Szalavetz Andrea, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének munkatársa szerint főként sikert, hiszen a volt állami vállalatok egy része alkalmazkodott az új követelményekhez, és fejlődni kezdett. A termelés globalizálódása, a multinacionális cégek magyarországi megjelenése ugyan fájdalmas következményekkel is járt – például az addig gyártott termékek elvesztették piacukat -, de sok vállalat az életben maradását köszönheti annak, hogy bedolgozhat a nemzetközi mamutoknak. Nemcsak a korszerűbb termékek gyártását, minőségbiztosítását tanulhatta meg, hanem azt is, hogyan lehet eladni.
Némileg másképpen minősíti a helyzetet Farkas Péter, aki szintén az intézet tudományos főmunkatársa. Álláspontja szerint a multinacionális cégek beszállítói többnyire alacsony hozzáadott értékű terméket állítanak elő. A bedolgoztató és a bedolgozó közötti erőviszonyok még azt is lehetővé teszik, hogy a helyi beszállítónak a valós értéknél kevesebbet fizessen a vevő, így a hozzáadott érték nagyobbik része az ő zsebébe vándoroljon. A kutató szerint a multinacionális cégek sokszor akkor sem vásárolnak a magyar szállítótól, ha az versenyképes terméket kínál: azért, mert külföldről vagy az idetelepült cégtől – régi kapcsolatrendszerén keresztül – szerzik be az adott terméket. Farkas Péter elismerte, hogy a zöldmezős külföldi beruházások többnyire jótékony hatást gyakorolnak a magyar iparra, a privatizált vállalatok esetében viszont a vevők sokszor versenyképes kutató- és termelőbázisokat is megszüntettek. Szerinte nem egyértelmű az sem, hogy a bedolgozás technológiai fejlődéssel jár, hiszen van példa arra is, hogy a korábbinál egyszerűbb termék gyártására kényszerítik a vállalatot. Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy az elmúlt években túlságosan gyorsan liberalizálták a magyar piacot, a kormánynak szelektív iparpolitikát kellett volna folytatnia. Ha így történt volna, akkor például a textilipari vállalatok háromnegyede nem ment volna csődbe, s a magyar háttéripar is sokkal erősebb lehetne.
