Gazdaság

MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK – Mederben

Lassan nyilvánosságot látnak az első negyedév gazdasági adatai, amelyekből kiderül: a folyamatok többé-kevésbé a tervezett és várt mederben zajlanak. A központi költségvetés hiánya ugyan márciusban 66,8 milliárd forinttal megugrott, s így meghaladta az éves előirányzat 36 százalékát, ez azonban elsősorban szezonális hatásoknak tudható be. A költségvetési folyamatok a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A külkereskedelmi áruforgalomról ugyanez mondható el: januárban és februárban némileg kisebb passzívum alakult ki, mint tavaly. A legkomolyabb gondok a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásával vannak.

Miközben a Központi Statisztikai Hivatal jelentette, hogy februárban is nőtt az ipari termelés – reálértékben 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit -, és a havi infláció is alatta maradt a várakozásoknak, a költségvetés és a külkereskedelem helyzetéről is egyre több megnyugtató adat lát napvilágot. Az egyetlen államháztartási ág a társadalombiztosítás, ahol az – igaz, eleve alultervezett – hiány aggasztó méreteket kezd ölteni.

A központi költségvetés hiánya nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult: túllépte a 113 milliárd forintot; emögött egyedül márciusban 66,8 milliárd forintnyi növekmény áll. (László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára márciusra 70-80 milliárdos növekményt helyezett kilátásba.) A hiányt elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek, illetve a kamatkiadások determinálják – az első negyedéves áfa befizetése sok cégnél csak áprilisban esedékes, a kamatkiadások viszont éves szinten márciusban voltak a legmagasabbak (101 milliárd forint). László Csaba szerint a személyi jövedelemadó-bevételi tervek megvalósulni, esetleg túlteljesülni látszanak; a költségvetés bevételi oldalának legbizonytalanabb tételét a fogyasztási adóból származó bevételek jelentik. Az illetékes szerint áprilisban a hiány mindössze 15-20 milliárd forinttal dagad majd, s ez – az időarányos teljesülést torzító szezonális hatásokkal együtt – normálisnak mondható.

Kevésbé tekinthető normálisnak a társadalombiztosítási alapok hiánya, hiszen az a február végi 7 milliárdról az első negyedév végére valamivel 20 milliárd forint fölé emelkedett. László Csabának nincs tudomása arról, hogy az alapok önkormányzatai pótköltségvetés készítését kezdeményezték volna a kormánynál.

Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) nyilvánosságra hozta az első két hónap külkereskedelmi áruforgalmának adatait. (Fontos tudni, hogy módszertani változtatás történt: a jövőben a minisztérium a vámszabadterületek forgalmával együtt adja meg a termékforgalom adatait. Nem lesz része viszont az adatsornak az aktív és a passzív javítás, valamint az operatív lízing.) Az első kéthavi külkereskedelmi adatok önmagukban nem adnak alapot érdemi elemzésre, mivel az áruforgalom jószerével csak február közepén indult be. Az import növekedésében meghatározó volt az a több mint 50 millió dolláros kőolaj- és földgázbehozatal, amely Berényi Lajos, az IKIM helyettes államtitkára szerint az ipar többletfogyasztásával hozható összefüggésbe. Ez viszont közvetve a gazdasági növekedés dinamikájára utal.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik