Lezsák Sándor fontosnak tartja a kormány keleti nyitás politikáját, mert véleménye szerint nemcsak megismerni kell a földrajzi értelemben távoli országokat, hanem a kapcsolatokat is meg kell erősíteni.
Az Országgyűlés alelnöke szombaton a Lakiteleki Népfőiskola Keleti Nyitás Kollégiumának hallgatói előtt azt mondta: Magyarország kötődése az ázsiai népekhez számos feladatot is jelent.
A mongol nyitás
A Lakiteleki Népfőiskola alapítója bejelentette: az intézmény és a mongol nagykövetség hamarosan együttműködési megállapodást köt, amelynek keretében Közép-Európában tanuló mongol diákokat fogadnak, műfordító tábort szerveznek, és a tervek között szerepel a mongol nyelv oktatása is.
Lezsák Sándor a további kapcsolatépítés egyik elemének nevezte az egykor Magyarországon tanult mongol diákok meghívását is.
A mongoloknál hasít a GDP
Gandi Tugszdzsargal, Mongólia magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy országa, amelyben szinte a magyar átalakulással egy időben, és vértelenül történt meg a rendszerváltás a 90-es évek elején, óriási gazdasági lehetőséget jelent a magyar vállalkozások számára.
Közölte, az 1,6 millió négyzetkilométer nagyságú, 3 millió lakosú Mongólia a nomád állattenyésztő viszonyok közül kilépve rohamléptekben válik ipari országgá. A GDP-növekedés 2012-ben meghaladta a 15 százalékot, ebben az évben is jóval 10 százalék felett lesz, viszont 2015-re és 2016-ra 16-17 százalékos növekedésre számítanak.
Pangásban a gazdasági kapcsolat
Magyarország és Mongólia kereskedelmi kapcsolata megfogalmazása szerint “pangásban van”, mert az ázsiai ország több mint 120 kereskedelmi partnere között Magyarország csak a 44., ami az egykori közös KGST-tagság után óriási hanyatlást jelent.
Gandi Tugszdzsargal ennek ellenére optimistán látja a két ország jövőbeni együttműködését, ezért üdvözli a jelenlegi kormány keleti nyitás politikáját. A magyarországi egyetemeken tanuló, növekvő számú mongol diák hidat képezhet a két ország között – tette hozzá.
Válasz a válságra?
Csicsmann László, a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának docense Keleti nyitás és a Közel-Kelet címmel tartott előadásában kiemelte: a jelenlegi kormány keleti nyitás politikája válasz a gazdasági válságra, mert a “globális nyitás és a keleti nyitás kiegészítik egymást”. Ismertette: 2010-hez képest 2012-re Szaúd-Arábiába csaknem a duplájára nőtt a magyar export, de ez a tendencia jellemzi a Közel-Kelet több országával folyó kereskedelmet is.
A Keleti Nyitás Kollégium 2013 márciusában indult a Lakiteleki Népfőiskolán. A kollégium két és fél évig tart, évente 4-5 hétvégén vannak előadások. A hallgatók különböző témakörökben hallgatnak meg előadókat, kutatási eredményeket ismernek meg. Többségük két-három nyelvvizsgával, több diplomával rendelkezik, kiemelten érdekli őket a keleti népek kultúrája, gazdasága, az ottani politikai változások.
