Az üzletemberek és szakértők véleményét tükröző index 0 és 100 pont közé esik, a magasabb pontszám kisebb korrupciót jelent, a 177 ország átlaga 43 pont volt az idei vizsgálatban.
Továbbra is az észak-európai országok a legkevésbé korruptak: Dánia és Új-Zéland vezet 91 ponttal, Finnország és Svédország 89 pontot ért el, Norvégia és Szingapúr 86 ponttal következnek a listán. A lista alsó – legkorruptabb – végén Szomália és Észak-Korea helyezkedik el 8-8 ponttal.
A Magyarországot is magába foglaló régiót Észtország vezeti 64 ponttal, majd Lengyelország következik 58 ponttal, az előbbi 4, az utóbbi 2 pontot javított tavaly óta.
Nincsenek fékek, ellensúlyok
Az ügyvezető igazgató kiemelte: Magyarországon a kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják azokat az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük. A fékek és az ellensúlyok rendszerének szinte teljes felszámolása önmagában nagy korrupciós kockázatot jelent – tette hozzá.
Véleménye szerint a jogalkotás a közérdek helyett sokszor a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja. Ahol nem bizonyult elegendőnek a vezetők lecserélése, ott a jogszabályok átírásával tovább gyengítették az ellenőrző szervek hatalmát, jogszabályi akadályokat gördítettek a civilkontroll útjába vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoztak helyzetbe.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok korábban sem korlátok nélküli nyilvánossága 2013-ban – az információszabadságról szóló törvény módosításának köszönhetően – tovább szűkült. Magyarország tehát ebből a szempontból nem előre-, hanem visszalépett – tette hozzá.
Megvédik Horváth Andrást
Martin József Péter kitért arra is, hogy a magyar társadalom kezd belefásulni a korrupcióba. Az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlel. Az indok: nem bíznak a hatóságokban, vagy attól félnek, hogy bajba kerülnek.
Kérdésre válaszolva Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója elmondta, hogy a Horváth András volt adóhatósági alkalmazott, valamint a NAV kölcsönös feljelentésében a Transparency Internationalnak kevés lehetősége van arra, hogy az előbbi mellé álljon, de a védelmét felvállalja a szervezet. Amúgy pedig bíznak abban, hogy az ügyészség korrekten kivizsgálja az ügyet.
Az MTI kérdése – hogy az országok politikusai miként szoktak reagálni az indexre – Martin József Péter azt válaszolta, hogy a lista pozitív és negatív vége magáért beszél, így azt nem igen kell kommentálni, a középmezőnyben pedig mindenki a saját szája íze szerint magyarázza azt.
