Érdemes mindig felfigyelni arra, mire büszke igazán egy rezsim – kezdi eszmefuttatását Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, az áprilisban általa alapított Modern Magyarország Mozgalom párt elnöke. Ilyen dolog a rezsicsökkentés, amit annyira sikeresnek ítél az Orbán-kormány, hogy októberre beígérte a második lépést. Hát igen – kommentál. Kétszer 10 százalékos rezsicsökkentés komoly eredménynek tűnik.
Bokros szerint azonban a piactagadó kommunista gazdaság bukására még emlékező honpolgár gyanút fog e tervet hallva. Szabályozás helyett rögzíteni az árakat, méghozzá nyílt politikai akarattal? Valóban lehetséges ez anélkül, hogy más területeken ne okoznánk súlyos károkat a gazdaságnak és a társadalomnak? – teszi fel a költői kérdést. Aztán meg is válaszolja.
Három hatvanas kenyér?
Emlékeztet arra, hogy a „dicsőséges” ötvenes években volt divatban a voluntarista megoldások erőltetése, az akaratlagos gazdaságpolitika. Amikor úgy tettek, mintha a gazdaság belső törvényszerűségei büntetlenül figyelmen kívül hagyhatóak lennének.
Fotó: Neményi Márton
Aztán így folytatja: ha lehet 20 százalékos rezsicsökkentés, akkor miért nem lehet 30 vagy éppen 50 százalékos? Miért nem hozzuk vissza a három hatvanas kenyeret és tejet? Miért emelkednek folyton a tömegközlekedési díjak, miért drágább a vasút, a benzin, miért van szükség egyáltalán útdíjakra?
A külföldi cégek elleni hadjárat?
Bokros szerint érdemes észrevenni, hogy kormányunk erősen szelektíven alkalmazza az árcsökkentés csodafegyverét. Miért csak a közüzemi díjak csökkentésére kerül sor? Egyrészt azért, mert az uralkodó körök pontosan tudják, hogy az árcsökkentés általános alkalmazása rövid időn belül romba döntené az egész országot – állítja.
Másrészt azért, mert a közüzemek külföldi vállalatok kezében vannak. Az a véleménye ugyanis, hogy a rezsicsökkentéssel az Orbán-kormány ezeket a hazánkat szerinte kirabló külföldi cégeket kívánja Magyarországról kiűzni.
Üzeni…
Persze a külföldi tulajdonosok kiűzésével, mint elsőrendű politikai céllal sokan egyetértenek. Nekik üzeni a volt pénzügyminiszter, hogy bár ez a törekvés érzelmileg vonzó lehet, ésszerűen nem indokolható. A magyar társadalomnak fel kell ismernie, hogy a gazdasági nacionalizmus súlyos és azonnali gazdasági károkat okoz – jelenti ki.
S le is vezeti, miért ez a véleménye. A rezsicsökkentés élesen belehasított a közüzemi vállalatok nyereségébe. Mivel a nyereség termelése minden gazdasági vállalkozás célja és feltétele, ennek elmaradása azonnal megszünteti a beruházásokat. Nyereség elérésére képtelen cég hitelt sem kap. Megkezdődnek az elbocsátások, ahogy azt már több áramszolgáltató cég előre jelezte.
A kormány által politikai alapon kikényszerített rezsicsökkentés közvetlen gazdasági hatása kettős: egyrészt elmaradnak a beruházások, másrészt növekszik a munkanélküliség. Ezt akartuk? – így Bokros.
Rothadt gyümölcs
A rezsicsökkentés közvetett gazdasági hatása meglátása szerint ugyancsak káros: nemcsak a bővítő, a technikai színvonalat emelő, a hatékonyságot növelő, így a későbbi árcsökkenést piaci alapon lehetővé tevő beruházások maradnak el, hanem az egyszerű pótlások is, a meglévő kapacitások helyreállítása. Ennek pedig az lesz következménye, hogy a közüzemek tőkéje elporlad, gépeik, felszereléseik tönkremennek. Ugyanazt a kapacitást egyre nagyobb költséggel tudják csak üzemeltetni. Ugyanahhoz a szolgáltatáshoz egyre nagyobb veszteség társul – vetíti előre.
S mindez odavezet végül, hogy az állam kénytelen lesz költségvetési támogatást adni ezeknek a vállalatoknak. Vagyis hiába hullik esetleg érett gyümölcsként a magyar állam ölébe a közüzemi vállalatok tulajdonjoga, a szektor egésze rohadt gyümölcs lesz – jelenti ki a volt pénzügyminiszter.
